Ebben a cikkben elmélyülünk a Gerrit Rietveld témájában, és feltárjuk annak számos oldalát. A Gerrit Rietveld olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. A történelem során a Gerrit Rietveld vita, kutatás és elmélkedés tárgya volt, és ma is aktuális. Elmélyedünk a Gerrit Rietveld különböző perspektíváiban, és foglalkozunk annak fontosságával, következményeivel és a társadalomra gyakorolt hatásával. Ezzel a cikkel a Gerrit Rietveld átfogó és naprakész vízióját kívánjuk kínálni azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a tudást és elősegítsük az ezzel a lenyűgöző témával kapcsolatos gondolkodást.
Gerrit Rietveld | |
1962-ben | |
Született | 1888. június 24. Utrecht |
Elhunyt | 1964. június 25. (76 évesen) Utrecht, Hollandia |
Állampolgársága | holland |
Élettársa | Truus Schröder |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | |
Sírhelye | Utrecht (Soestbergen) General Cemetery |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerrit Rietveld témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gerrit Rietveld (Teljes neve: Gerrit Thomas Rietveld) (Utrecht, 1888. június 24. – Utrecht, 1964. június 25.) holland építész és bútortervező. A De Stijl körül szerveződött művészeti mozgalom tagja, 1917–1931 között Theo van Doesburg barátja és munkatársa.
Bútorasztalos gyermekeként látta meg a napvilágot, apja műhelyében kitanulta a mesterséget, de többre vágyott, esti tanfolyamokon képezte magát, a formatervezés mellett leginkább az építészet érdekelte.
Az avantgárd művészetek irányába tájékozódott, 1917-től a De Stijl művészeti csoporthoz csatlakozva eljutott a geometrikus absztrakcióig. Theo van Doesburg, Van Esteren és Rietvel rengeteget kísérleteztek, maketteket készítettek, kísérletezéseikből az építészet területén a De Stijl mozgalom első nagy sikere 1924-ben valósult meg, a Rietveld által épített utrechti Schröder-ház, amely egy józan, nyitott és világos mestermű.
A családfő halála után az özvegy és három gyermeke azon gondolkodott az 1980-as évek elején, hogy vissza kellene állítani a ház eredeti állapotát, megkérték erre a rekonstrukcióra Bertus Mulder építészt, aki dolgozott Gerrit Rietvelddel. Az özvegy Schöderné még ebben a házban élte le az életét, aztán a házat múzeummá nyilvánították. E ház a modern stílus egyik prototípusa, mintegy megtestesíti a De Stijl mozgalom építészeti alapelveit, a sík felületek dinamikus térszerkezetbe rendezését. Az idő próbáját is kiállta, 2000 óta az UNESCO világörökség része.
Rietveld 1928-tól a CIAM építészeti mozgalomban tevékenykedett. Mind építészeti alkotásaiban, mind bútorterveiben jelentős szerepet töltött be a funkciók maximális figyelembe vétele. Elve az volt, hogy minden felesleges dísztől szabaduljon meg az alkotás, kövesse az aritmetika elveit és töltse be rendeltetését. A ház kapjon elég napfényt, a bútor legyen kényelmes és praktikus. Ez a lényegében konstruktív építkezés és formatervezés a funkcionalizmus jegyében lett elgondolva, hasonlóképpen gondolkodtak az építészek Európa számos más országában.
1931-ben építeni kezdett egy nagy világos, több családnak alkalmas négyszintes házat Amszterdamban. Az első blokkot 1931-től, a második blokkot 1935-től építette, majd az igényeknek megfelelően továbbépítve összesen négy blokkból áll az épület, amelyben napjainkban a Gerrit Rietveld Akadémia működik. 1951-ben Arnhemben épített 6 üdülő villát a megrendelők kívánsága szerint, ezekből egyet helyreállítottak az eredeti formában 2007-ben, ma ebben egy helyi holland néprajzi múzeum működik. Számos lakóház, középiskola, kiállítási pavilon építésével bízták meg, utolsó nagy munkáinak egyike az amszterdami Van Gogh Múzeum terve, amelyet többekkel tervezett, s majd csak posztumusz 1973-ban valósult meg.