Ma a Giliszta-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Giliszta egy több szempontot lefedő témakör, és az adott megközelítéstől függően többféleképpen értelmezhető. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben való relevanciájáig a Giliszta széleskörű érdeklődést váltott ki, ezért szeretnénk elmélyülni ebben a témában, hogy jobban megértsük, és tisztában legyünk a vele járó következményekkel.
A giliszta elnevezéssel általában a gyűrűsférgek törzsének azokat a szárazföldi és édesvízi fajait jelölik, amelyeknek a táplálkozását az jellemzi, hogy a talajt a testükön áteresztve szűrik ki a számukra fontos szerves tápanyagokat. Ezzel mind a szárazföldön, mind a vizekben javítják a növények számára a talaj minőségét. Ezen kívül néhány bélféreg-fajt is a giliszta névvel jelölnek.
A giliszta szó szláv eredetű. A 19. században gelesztának nevezték.
Szárazföldi gilisztafélék:
Vízi (iszaplakó, illetve vízfenéklakó) gilisztafélék:
Apró termetű vízi giliszták:
Az emberben élősködő három leggyakoribb parazita bélféreg-fajt is gilisztának nevezik. Ezek azonban nem a gyűrűsférgek törzsébe, hanem a rendszertanilag távolabb álló fonálférgek törzsébe tartoznak.
Állatokban élősködő bélgiliszták: