A mai világban a Grünn János olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a mai társadalomban betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt, a Grünn János továbbra is olyan téma, amely vitát, érdeklődést és kíváncsiságot vált ki az emberek fejében. Éppen ezért elengedhetetlen a Grünn János-hez kapcsolódó valamennyi szempont alapos elemzése, annak eredetétől a mai fejlődéséig, hogy megértsük valódi jelentését és hatását a mindennapi élet különböző területein. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Grünn János néhány legfontosabb aspektusát, hogy megértsük jelentőségét és hatását a mai társadalomra.
Grünn János | |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1919. augusztus 7. – szeptember 12. | |
Előd | Peidl Gyula |
Utód | Korányi Frigyes |
Született | 1864. június 3. Besztercebánya |
Elhunyt | 1932. március 5. Budapest |
Párt | független politikus |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Grünn János témájú médiaállományokat. |
Grünn János (Besztercebánya, 1864. június 3. – Budapest, 1932. március 5.) magyar közgazdász, pénzügyminiszter.
Hivatali pályafutását 1886-ban a pénzügyminisztériumban kezdte. Vezető szerepet töltött be a századeleji polgári szövetkezeti mozgalomban. 1912-ben az Osztrák–Magyar Bank kormánybiztosa, 1917-től pénzügyi államtitkár, 1919-ben augusztus 7-től szeptember 12-ig az első Friedrich-kormány pénzügyminisztere. Ezt követően a politikai szerepléstől visszavonult. 1932-ben hunyt el 67 évesen.