Gustav Radbruch
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gustav Radbruch-et és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatását. Különböző nézőpontokba és elemzésekbe fogunk beleásni, hogy jobban megértsük a társadalomra, a gazdaságra, a politikára és a kultúrára gyakorolt hatását. A Gustav Radbruch a történelem során tanulmányozás és vita tárgya volt, és relevanciája ma is alapvető. Ezzel a cikkel azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a Gustav Radbruch hogyan alakította és alakítja tovább világunkat, és hogyan érthetjük meg és kezelhetjük a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket.
| Gustav Radbruch | |
 | |
| Született | 1878. november 21. Lübeck |
| Elhunyt | 1949. november 23. (71 évesen) Heidelberg |
| Állampolgársága | német |
| Házastársa | Lydia Radbruch |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Heinrich Radbruch |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Sírhelye | Bergfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gustav Radbruch témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gustav Radbruch (Lübeck, 1878. november 21. – Heidelberg, 1949. november 23.) német jogtudós és jogfilozófus, büntetőjogász, politikus, a Radbruch-formula kidolgozója.
Életpályája
Radbruch Münchenben, Lipcsében és Berlinben tanult jogot, államvizsgát 1901-ben tett a berlini egyetemen. 1902-ben megvédte doktori disszertációját, melynek témája az adekvát-kauzalitás tana volt. 1903-ban kezdett tanítani büntetőjogot a heidelbergi egyetemen, majd 1904-ben ugyanitt a büntető-, büntetőeljárásjog és a jogfilozófia tanárává nevezték ki. 1914-ben elfogadta a königsbergi egyetem meghívását, majd még ugyanebben az évben Kielbe ment tanítani.
Radbruch tagja volt a Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD), és mint parlamenti képviselő 1920 és 1924 között részt vett a Reichstag munkájában. 1923-ban igazságügyminiszterré nevezték ki Gustav Stresemann kormányában. Számos kiemelkedő jelentőségű törvény kidolgozását irányította, például engedélyezte nők kinevezését bíróvá, a Walther Rathenau elleni merénylet után pedig elfogadtatta a Köztársaság védelméről szóló törvényt.
1926-ban visszatért Heidelbergbe tanítani. 1933 – a nácik hatalomátvétele – után megvált köztisztviselői beosztásától. A náci rezsim alatt elsősorban kulturális-történelmi munkáit írta, visszautasított mindenfajta kapcsolatot a hatalommal. 1945-ben újra elkezdett tanítani, 1949-ig – haláláig – egy jogfilozófiai összefoglaló könyvön dolgozott. 71 éves korában hunyt el.
Jegyzetek
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Források
- Gustav Radbruch (német nyelven). Gedenkstätte Deutscher Widerstand. (Hozzáférés: 2017. április 8.)
- Arnulf Scriba: Gustav Radbruch 1878–1949 (német nyelven). Lebendiges Museum Online. (Hozzáférés: 2017. április 8.)
További információk
- Radbruch, Gustav: Törvényes jogtalanság és törvényfeletti jog. (Ford. Nagy Endre). In: Modern jogelméleti tanulmányok (szerk. Varga Csaba). Budapest, 1977, 129-140. old.
