Győrffy István (botanikus)
A Győrffy István (botanikus) világában végtelen számú szempont és nézőpont létezik, amelyeket fel lehet tárni és megvitatni. A történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a Győrffy István (botanikus) olyan téma, amely az évek során sok ember figyelmét és érdeklődését felkeltette. Legyen szó Győrffy István (botanikus) életéről, egy adott kontextusban betöltött fontosságáról vagy szakmai befolyásáról, a téma megközelítése során többféle nézőpont és megközelítés létezik. Ebben a cikkben a Győrffy István (botanikus) különböző aspektusait tárjuk fel, és elemezzük relevanciáját különböző összefüggésekben, mélyebben megértve jelentését és hatását.
| Győrffy István | |
 | |
| Született | 1880. december 19. Hidasnémeti |
| Elhunyt | 1959. április 16. (78 évesen) Székesfehérvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Győrffy Barna |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Győrffy István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőhalmi Győrffy István (Hidasnémeti, 1880. december 19. – Székesfehérvár, 1959. április 16.) botanikus, mohakutató, alpinista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Győrffy”. Győrffy Barna (1911–1970) növénygenetikus, biokémikus apja.
Pályája
Kolozsváron járt egyetemre, amelynek elvégzése után tanársegédként "bent maradt". 1904 és 1913 között középiskolákban tanított. Miután visszakerült Kolozsvárra, előbb magántanár, majd rendes tanár volt. Az első világháború után Szegeden új tanszéket és botanikus kertet szervezett. 1940–től 1944-ig ismét Kolozsvárott élt. 1940–től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1949-ig, amikor – számos tudóstársához hasonlóan – tagságától megfosztották. Élete utolsó szakaszát a Mátrában, Gyulán, végül Csákvárott töltötte.
Munkássága
Tanszékein a virágtalan növényeket kutató munkaközösséget szervezett. Nemzetközileg elismert briológus volt, azaz a mohák környezettanával, egyes mohafajok és nemzetségek monografikus vizsgálatával, a Tátra és Erdély mohaflórájával, valamint a mohák fejlődési rend ellenességeivel foglalkozott. Több száz cikket publikált hazai és külföldi tudományos folyóiratokban.
Emlékezete
Nevét számos növény viseli. Több virágos taxont, valamint alganemzetséget neveztek el róla.
Arcképe megtalálható a Botanikai Közlemények 1997/1-2. számában.
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Növénynevek Nemzetközi Katalógusa (angol nyelven)
- ↑ Györffy, 2017. október 9., Istvan Györffy, szerző idézése
- ↑ Harvard University Herbaria & Libraries Index of Botanists (angol nyelven). Harvard University Herbaria and Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Arcképe. Csongor Győző: A „Déli végek” flórakutatásának története, különös tekintettel Csongrád megyére. In: Isépy István – Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 84. kötet, 1997. 1-2. szám, 77. o.
Arcképe
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 641–642. o.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
.svg){kind=small}