A mai világban a Gázturbina egyre aktuálisabb téma. Az évek során a Gázturbina nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, vitákat, kutatásokat és különböző álláspontokat váltott ki ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy a Gázturbina valamilyen módon befolyásolta életünket, akár társadalmi, kulturális, gazdasági vagy személyes szinten. Emiatt fontos alaposan elemezni és megérteni, hogy a Gázturbina milyen következményeket és következményeket hoz magával, valamint hogy tisztában legyünk a témával kapcsolatban kialakuló trendekkel és előrelépésekkel. Ebben a cikkben a Gázturbina különféle nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtsunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy mélyebben elmélyüljön ebben a témában.
A gázturbina egy olyan hőerőgép, amelyben a levegővel kevert üzemanyag égéstermékei egy turbina lapátjain haladnak keresztül. A turbina egy kompresszort működtet, amely a levegőt szolgáltatja az égési folyamathoz. A gázturbinában keletkező égéstermékek hőenergiája hasznosítható további turbinák hajtására, vagy az égéstermékeket egy fúvócsőben felgyorsítva reaktív hajtóműként működhet. A gázturbina termodinamikai alapja a Brayton–Joule-ciklus. A dugattyús belsőégésű motoroktól eltérően a gázturbinában folyamatos égés valósul meg.
A turbinalapátok töveit (turbinalapátgyök) erre a célra gyártott megmunkálási szerszámokkal készítik. Kialakításukat tekintve elsősorban fecskefarok, vagy fenyőfa alakúak lehetnek.
A gázturbina nagy levegőigénnyel működik. A hajtómű indítása után a légsűrítő (turbókompresszor) a levegő nyomását többszörösére növeli, és a bevezető nyíláson keresztül az égéstérbe nyomja. Itt a levegő a beporlasztott tüzelőanyaggal (pl. kerozin) keveredik. A keveréket meggyújtva állandó nyomású folyamatos égés alakul ki. A felhevült és nagymértékben kiterjedt gázok a turbinát forgatják. A turbina a vele közös tengelyen levő kompresszort, generátort, a hajtómű táprendszerét és a segédberendezéseket is működteti. Az égéstermék gázok, inert gázok, további hasznosításra a sugárhajtásos gázturbináknál a gázturbina fúvócsövébe kerülnek, itt nyomásuk mozgási energiává alakul át, a kiterjedő gázok a hőmérséklete csökken. Innen a gázsugár kb. 2000 km/óra sebességgel lép ki a szabadba, a hőmérséklete ekkor 500-600 °C. Erőműveknél gőzkörfolyamat hőforrásaként szolgálhatnak, vagy a szabadba kerülnek.
Például: A harmincas években a brit kísérleti gázturbinák, mivel egyszerűbben gyárthatóak voltak, mint az Axiálkompresszorosak
(kétáramú gázturbinás sugárhajtómű esetén kisnyomású kompresszor és nagynyomású kompreszor) Például: Tipikusan repülőgép sugárhajtóművek (kisebb átmérőben megvalósíthatóak)
Tulajdonképpen két egymás után kapcsolt gázturbina: gázgenerátor, és munkaturbina. Az első turbina járókereke csak a kompresszor hajtásához szükséges teljesítményt szolgáltatja, a második turbinának nincs kompresszora és égéstere, az első turbina égéstermékei hajtják meg. Tehetetlensége sokkal kisebb, sokkal szélesebb fordulatszámtartományban használható, mindig tengelyteljesítményt szolgáltatnak. Gázgenerátorként dugattyús motor is elképzelhető.
Például: Allison T56, Jendrassik Cs–1, Europrop TP400, Kuznyecov NK–12
Például: BMW 003, General Electric J79, Klimov VK–1, Ljulka AL–7, Tumanszkij RD–9, Tumanszkij R–13, Tumanszkij R–29.
Például: CFM International CFM56, General Electric F404, Klimov RD–33, Pratt & Whitney TF30, Pratt & Whitney F119, Szaturn AL–31, Turbo-Union RB199.
A kiáramló égéstermékek reaktív erejét hasznosító gázturbinák: