Görögország decentralizált régiói
Manapság a Görögország decentralizált régiói nagyon fontos kérdéssé vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Görögország decentralizált régiói alapvető szerepet töltött be életünkben, és a kommunikációs módunktól kezdve a politikai döntéseinkig mindent befolyásol. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan elemezzük a Görögország decentralizált régiói mindennapi életünk különböző aspektusaira gyakorolt hatását, valamint az általa jelentett kihívásokat és lehetőségeket. Ebben a cikkben a Görögország decentralizált régiói relevanciáját fogjuk feltárni a mai világban, és egy teljes áttekintést nyújtunk, amely nemcsak tájékoztatást, hanem elmélkedést és vitát is generál erről a jelentős témáról.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
2011. január 1. óta Görögország hét decentralizált régióra (görögül αποκεντρωμένη διοίκησης ) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία ), az Athosz-hegyi Köztársaságra oszlik.
Neve
A görög dioíkiszisz név megfelel a latin dioecesis szónak, amelyet először Diocletianus római császár használt a több provinciából kialakult nagyobb egység, a „kerület” megnevezésére. Latinul ez a szó jelzi a püspök által kormányzott, több világi megyét magában foglaló római katolikus egyházmegyét, amelynek egyházkormányzatilag a református egyházkerület felel meg.
Története
A 2010-es Kallikratész-terv keretében 2011-re átszervezték görög közigazgatást. Az új legmagasabb szintű egység a decentralizált régió lett, a korábbi legmagasabb szint, a 13 közigazgatási régió (περιφέρεια ) átkerült a második szintre, a harmadik szinten pedig 74 regionális egység (περιφερειακές ενότητες ) található, amiket a korábbi 54 prefektúra szintű egység (νομός és νομαρχία ) részbeni továbbosztásával alakították ki. A negyedik szinten 325 község jött létre 2011-ben.
Lista
| Decentralizált régió | Székhely | Közigazgatási régiók | Terület (km²) | Népesség (fő, 2011) |
Térkép | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| Attika | Athén | Attika | 3 808 | 3 761 810 |  | |
| Epirusz–Nyugat-Makedónia | Joánina | Epirusz, Nyugat-Makedónia | 20 553 | 1 094 326 | ||
| Égei-szigetek | Pireusz | Dél-Égei-szigetek, Észak-Égei-szigetek | 9 122 | 508 807 | ||
| Kréta | Iráklio | Kréta | 8 259 | 601 131 | ||
| Makedónia–Thrákia | Szaloniki | Közép-Makedónia, Kelet-Makedónia és Thrákia | 32 968 | 2 483 019 | ||
| Peloponnészosz–Nyugat-Görögország–Jón-szigetek | Pátra | Jón-szigetek, Nyugat-Görögország, Peloponnészosz | 29 147 | 1 592 432 | ||
| Thesszália–Közép-Görögország | Larissza | Közép-Görögország, Thesszália | 29 586 | 1 359 217 | ||
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Administrative regions of Greece című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Αποκεντρωμένη διοίκηση című görög Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Diocèses décentralisés de Grèce című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.