Hárem
Ez a cikk a Hárem témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és vita tárgyát képezte. A mai társadalomban a Hárem alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, és mindent befolyásol, a másokhoz való viszonyunktól kezdve a személyes és szakmai szintű döntéseinkig. Ez a téma a mai aktualitása miatt felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődését. Ezek mentén a Hárem különböző nézőpontjait és megközelítéseit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító perspektívát adjanak, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse e téma fontosságát a mai társadalomban.
A hárem arab szó ( حريم harim), amely szent vagy tiltott helyet jelent, amely csak a nők részére van fenntartva egy muszlim házban. Így szokás nevezni a muszlim férfiak magánlakosztályát, amelynek látogatása tiltott volt azok számára, akik nem családtagok, kivéve a múltban a hárem őreiként alkalmazott, herélt eunuchokat.
.jpg)
A hárem otthont adhat a férfi feleségének vagy feleségeinek, pubertás előtti fiú gyermekeinek, hajadon lányoknak, női háztartási munkásoknak. A múltbeli királyi, szultáni háremekben az ágyasokat is a háremben helyezték el.
Az iszlám törvényei szabályozták, hogy egy férfinak legfeljebb négy felesége lehetett, azonban arra nem volt előírás, hogy hány ágyast tarthat.
Történet
A hárem nem a muszlimok találmánya, már az ókori Keleten is ismert volt. Az ókori, iszlám előtti Asszíriában, Perzsiában és Egyiptomban a királyi udvarok többségében volt egy hárem, amely az uralkodó feleségeiből és ágyasaiból, női kísérőikből és az eunuchokból állt.
Legendássá a középkorban, az Oszmán Birodalom idején vált.
A török férfiaknak mindössze tíz százaléka engedhette meg magának a háremet mint státuszszimbólumot. Leginkább az Oszmán Birodalom szultánjai kapcsán ismerjük, kiknek feleségei, gyermekei és ágyasai laktak a palota háremében. A hárem élén a szultán édesanyja, a válide szultána (anyaszultán) állt. A szultán palotájában a háremet „Dar’üs Saade“-nek nevezték, amelynek jelentése az „öröm háza”, „boldogság kapuja”.
Még a 20 század elején az arab országok gazdag házaiban is gyakoriak voltak a nagy háremek.
Más kultúrákban
Az iszlám világon kívül is léteztek háremek, például a kínai császároknak, a mongol kánoknak és a koreai királyoknak is volt „háremük”, azaz több feleségük és ágyasaik.
Asókának, a Maurja Birodalom indiai császárának körülbelül 500 nőből álló háreme volt.
Mexikóban, II. Montezuma azték uralkodónak, – aki Cortéssal találkozott, – 4000 ágyasa volt; és az azték nemesség minden tagjának annyi hitvese volt, amennyit megengedhetett magának.
Afrikában sok törzsfőnöknek háreme volt. Az egykori zulu királynak, Goodwill Zwelithininek például hat felesége volt, és a nigériai főnökségi rendszer tagjainak is háremeik voltak.
Oroszországban, a Moszkvai Nagyhercegségben a nemesi házak azon területe, ahol a nők elzárkózva éltek, terem néven volt ismert.
Jegyzetek
- ↑ Hans Wehr, J. Milton Cowan. A Dictionary of Modern Written Arabic, 3rd, Spoken Language Services, 171–172. o. (1976)
- ↑ Harem at WordReference.com
- ↑ Anwar, Etin.szerk.: Richard C. Martin: Harem, Encyclopedia of Islam and the Muslim World. MacMillan Reference USA (2004)
- ↑ Harem in Merriam-Webster Dictionary
- ↑
- ↑ Eunuchok Keleten. . (Hozzáférés: 2018. június 28.)
- ↑ Szulejmán nyomában: így éltek a híres Topkapi palota háremhölgyei, nlcafe.hu
- ↑ Wollner Márta Sába: A női szépség tánca
- ↑ a b Harem (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ Leslie P. Peirce: The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire, books.google.hu
- ↑ What Is a Harem?. About.com. . (Hozzáférés: 2014. április 3.)
- ↑ Upinder Singh. A History of Ancient and Early Medieval India: From the Stone Age to the 12th century. Pearson Education, 332. o. (2008). ISBN 978-81-317-1677-9
- ↑ Sex in History Archiválva 2009. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, March 1994, Michigan Today
- ↑ Toyin Falola and Matt D. Childs (2005), The Yoruba Diaspora in the Atlantic World, pp. 64-67.
- ↑ „Zulu King's Sixth Wife Needs Palace”, BBC, 2012. szeptember 5. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Fay, Mary Ann (2012). Unveiling the Harem: Elite Women and the Paradox of Seclusion in Eighteenth-Century Cairo. Syracuse University Press. ISBN 9780815651703 pp=38–39
Kapcsolódó szócikkek
- Isztambul ázsiai oldalának egyik kerületét is Haremnek hívják. Ott található a város második legnagyobb buszpályaudvara.
- Ferzan Özpetek filmrendező készített filmet Az utolsó hárem címmel az Oszmán Birodalom utolsó szultánjának háreméről.
Források
- Hárem – a titkok fátyla mögött, ng.hu
- Harem ve Harem Kadınları Harem-i Hümayun, theottomans.org
- Szulejmán és a hárem titka, turkinfo.hu
További információk
- A régi Konstantinápoly erkölcse , rubicon.hu
- A hárem oktatási intézmény volt a török elnökasszony szerint, 24.hu
- A borotvált női szemérem látványától beindultak a férfiak Archiválva 2016. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, szoljon.hu
- Alev Lytle Croutier: Hárem. A fátyol mögé zárt világ; ford. Ongrádi Melinda; Cser, Budapest, 2017
