Hajagos

_ A mai világban a Hajagos alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Jelentősége a személyes szférától a szakmai szféráig, beleértve a szociális és kulturális szférát is, a szempontok széles skáláját fedi le. A Hajagos egyre inkább érdeklődés és vita tárgyává vált különböző körökben, mivel hatása életünk számos területére kiterjed. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hajagos hatását és relevanciáját, elemezve annak különböző aspektusait és kapcsolatát olyan sokrétű szempontokkal, mint a technológia, a politika, a gazdaság, a pszichológia és a kultúra. A feltárás révén jobban megérthetjük a Hajagos jelentőségét és befolyását mai világunkban.

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Klokočov (egyértelműsítő lap).
Hajagos (Klokočov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásNagymihályi
Rangközség
Első írásos említés1358
PolgármesterMonika Hudáčková
Irányítószám072 36
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámMI
Népesség
Teljes népesség409 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület11,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 42″, k. h. 22° 01′ 44″48.811667°N 22.028889°E
Hajagos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajagos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hajagos (1899-ig Klokocsó, szlovákul: Klokočov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagymihálytól 10 km-re északkeletre, a Széles-tó északi partján fekszik.

Története

1358-ban említik először a nagymihályi uradalom részeként. A 17. században szegény község volt 150 lakossal. A Sztáray, Szemere, Daróczi és Niczky családok birtokolták.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KLOKOCSO. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vinnának szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klokocsa, tót falu, Ung vmegyében, Vinna fil., 340 lak. ut. p. N.-Mihály.”

1920-ig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 648, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 392 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 404 lakosából 390 szlovák volt.

Nevezetességei

A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1670 körül épült. A templom nevezetessége a Könnyező Szűzanya kegyképe, melyet 1904-ben Rozskovics Emánuel ungvári festőművész készített. A kép másolat, eredetije 1670-ben készült. Amikor az itt táborozó erdélyi sereg egyik református katonája lándzsájával átszúrta, a kép véres könnyeket hullatott. A képet Munkácsra, majd Bécsbe vitték. 1769-ben Mária Terézia visszaküldte, de nyoma veszett. Ma a másolat látható a templomban.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot