Hauer Lipót
A mai világban a Hauer Lipót a széles közönség számára releváns és érdeklődésre számot tartó témává vált. Az idő múlásával a Hauer Lipót számos megbeszélést, vitát és elmélkedést generált különböző területeken, ami bemutatja fontosságát és a társadalomra gyakorolt hatását. Akár személyes, akár társadalmi, politikai vagy gazdasági szinten, a Hauer Lipót sok ember érdeklődését felkeltette, és különböző nézőpontokat generált, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos párbeszédet. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hauer Lipót-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak mai hatását és relevanciáját, valamint az üggyel kapcsolatban létező különböző nézőpontokat.
| Leopold von Hauer | |
 | |
| 1915-ben | |
| Született | 1854. január 26. Habsburg Birodalom, Buda |
| Meghalt | 1933. május 3. (79 évesen) Magyar Királyság, Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  Magyar |
| Szolgálati ideje | 1872–1918 |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Csatái | első világháború |
| Kitüntetései |
|
| Iskolái | Theresianum Katonai Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold von Hauer témájú médiaállományokat. | |
Hauer Lipót György István Antal (Leopold von Hauer) (Buda, 1854. január 26. – Budapest, 1933. május 3.) magyar származású osztrák-magyar katonatiszt, az első világháború során vezérezredes.
Élete
Ifjúkora
Hauer Lipót 1854-ben született Buda városában. Apja báró Hauer István császári és királyi kamarás, anyja gróf welsersheimbi Welser Antónia volt. Alapfokú iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, 1864-től pedig a marburgi gyalogsági hadapródintézet növendéke volt. Itt 1868-ban fejezte be tanulmányait, s még ebben az évben a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiára ment, ahol további négy évet tanult. Ezt követően a 11. császári és királyi huszárezredhez osztották be, amelynek állomáshelye Nyíregyháza volt.
Pályafutása
1876-ban Hauert a tizenegy éves Jenő főherceg nevelőjévé választották. 1877-ben császári és királyi kamarássá nevezték ki. Három éven át volt a főherceg nevelője, majd visszatért alakulatához a 11. császári és királyi huszárezredhez. 1881-ben Bécsbe, a Katonai Lovaglótanár Intézetbe ment, ahol egy kétéves képzést végzett el. 1892-ben Stefánia főhercegné szolgálati és udvari kamarása lett. Hauer 1911-ben elvesztette feleségét, ám 1921-ben újranősült.
1910–1927 között a magyar lovasság főparancsnoka volt. Részt vett az első világháborúban, ahol a császári és királyi 11. lovashadosztály parancsnoka volt az orosz fronton. 1914 októberében a Hauer-lovashadtest parancsnokává nevezték ki, s novemberben pedig címzetes lovassági tábornokká léptették elő. 1917-ben a 4. hadsereg parancsnokává nevezték ki, s megkapta a vezérezredesi címet is. 1917 novemberétől szabadságra ment, majd rendelkezési állományba helyezték, így Hauer Lipót 1918. december 1-jén visszavonult.
Kitüntetései
Hazai
|
|
Külföldi
|
|
Jegyzetek
- ↑ a b Lipót Hauer, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2299
- ↑ Születési bejegyzése a budavári római katolikus keresztelési akv. 6/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 936/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Hauer Lipót gyászjelentése (1933). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ a b c d e Balla Tibor. A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai, 1. kiadás, Argumentum Kiadó (2010). ISBN 9789634465850 151-152 oldal
.svg)
A magyar lovasság főparancsnokai | ||
|---|---|---|
| Főparancsnokok (parancsnokság ideje) | Henneberg Károly altábornagy (1881-1895) • Zoltán Elek altábornagy (1895) • Klobucár Vilmos altábornagy (1895-1901) • Zech Arnold altábornagy (1901-1904) • Gudernak József altábornagy (1904-1905) • Rohr Ferenc altábornagy (1905-1909) • Lázár Frigyes vezérőrnagy (1909-1910) • Hauer Lipót altábornagy (1910-1927) • Tóthváradi Asbóth István vezérőrnagy (1927-1928) • Ujfalussy Gábor vezérőrnagy (1928-1931) • Rapaich Richard altábornagy (1931-1936) • Denk Gusztáv altábornagy (1936-1940) • Gorondy-Novák Elemér lovassági tábornok (1940-1941) |  |
.png){kind=small}
