Hegedűs László (festő)

Napjainkban a Hegedűs László (festő) nagy jelentőségű témává vált a társadalomban. Idővel egyre nagyobb figyelmet kapott a szakértők és a nagyközönség körében. Ez a jelenség széles körű vitát váltott ki a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. A Hegedűs László (festő) bebizonyította, hogy jelentős hatással van az emberek életére, és befolyása folyamatosan bővül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegedűs László (festő) jelentőségét, és megvitatjuk a következményeit különböző összefüggésekben.

Hegedűs László
Született1870. január 3.
Szentes
Elhunyt1911. július 7. (41 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész,
egyetemi tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3.Budapest, 1911. július 7.) festőművész, egyetemi tanár.

Hegedűs László: Káin és Ábel

Életpályája

Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát. Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.

Művei

  • Manőver (1895)
  • Liliomos Madonna (1895)
  • Liliomok között (1895)
  • Káin és Ábel (1899)
  • Krisztus siratása (1904)
  • Levélírás közben (1910)

Díjai

Jegyzetek

Források