Napjainkban a Hegedűs László (festő) nagy jelentőségű témává vált a társadalomban. Idővel egyre nagyobb figyelmet kapott a szakértők és a nagyközönség körében. Ez a jelenség széles körű vitát váltott ki a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. A Hegedűs László (festő) bebizonyította, hogy jelentős hatással van az emberek életére, és befolyása folyamatosan bővül. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hegedűs László (festő) jelentőségét, és megvitatjuk a következményeit különböző összefüggésekben.
Hegedűs László | |
Született | 1870. január 3. Szentes |
Elhunyt | 1911. július 7. (41 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | festőművész, egyetemi tanár |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.) festőművész, egyetemi tanár.
Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát. Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.