Heinrich László (fizikus)

A Heinrich László (fizikus) ma olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki a társadalomban. A Heinrich László (fizikus) létrejötte óta minden korosztálytól, kultúrától és környezettől függetlenül felkeltette az emberek figyelmét, és gyakori beszédtéma lett szakmailag és személyesen egyaránt. Az idő múlásával a Heinrich László (fizikus) különféle módon fejlődött, és releváns szerepet kapott a mindennapi élet különböző területein. Ezért elengedhetetlen a Heinrich László (fizikus) alapos elemzése és megértése, következményei és hatása a mai társadalomra. Ebben a cikkben elmélyülünk a Heinrich László (fizikus) világában, hogy foglalkozzunk annak számos aspektusával, és átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly fontos témáról.

Heinrich László
Született1910. szeptember 9.
Kolozsvár
Elhunyt1985. december 7. (75 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafizikus, tudománytörténész, agrokémiai kutató, tankönyvíró, szerkesztő
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség

Heinrich László (Kolozsvár, 1910. szeptember 9. – Kolozsvár, 1985. december 7.) erdélyi magyar kísérleti fizikus, tudománytörténész, agrokémiai kutató, tankönyvíró, szerkesztő. Heinrich Mihály bátyja.

Élete

Középiskoláit a Kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte (1928), ugyanitt az egyetemen fizika–kémia szakos oklevelet szerzett (1932). Másfél évtizeden át középiskolai tanár Marosvásárhelyen és Kolozsvárt. Gyulai Zoltán professzor mellett Égési galvánelem elektromos feszültségének változása a hőmérséklettel címen védte meg doktori értekezését (1947), majd 1948–49-ben a Bolyai Tudományegyetem mechanikai tanszékére nevezték ki professzornak.

1956–58 között szerkesztette a Matematikai és Fizikai Lapok fizikai részét. 1958-ban eltávolították a tanügyből s hivatásától eltérő munkakörbe kényszerült: 1961-ig a kolozsvári Tehnofrig üzemben dolgozott. 1961-től nyugdíjazásáig (1972) a kolozsvári Agrokémiai Laboratórium mérnöke, tudományos kutatója, majd fővegyésze.

Munkássága

H. Țintea tanártársával éveken át a benzol dihalogénszármazékainak abszorpciós színképét vizsgálta a közeli ultraibolyában; kutatásaikat 1951-ben a kolozsvári Babeș és a bukaresti Parhon Egyetemen, valamint 1965-ben a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, illetve a Comunicările Academiei R. P. R. (1955/7) és a Studia Universitatis Babeș–Bolyai (Physica 1959/1) hasábjain ismertették. Fenesi Sándor mérnökkel együtt készített dolgozatát az ausztenites, rozsdamentes acélok fényezésére használt elektrokémiai eljárásról az Institutul de Documentare Tehnică közli 1963-ban. Az erdélyi talajoknak a növények által hasznosítható magnézium- és káliumtartalmáról, valamint az agrokémiai paraméterekről írott dolgozatait a Știința Solului című folyóiratban jelentette meg (1965–73).

Megírta az első kolozsvári csillagda történetét (1978) és feldolgozta Károly József Irén nagyváradi premontrei gimnáziumi, majd jogakadémiai tanár fizikai munkásságát (1984).

Ismeretterjesztő írásai és tudományos cikkei a Jóbarát, Erdélyi Iskola, 1945 után a Matematikai és Fizikai Lapok, Gazeta Matematică și Fizică, A Hét, Korunk, TETT, Vörös Lobogó, Igazság s a budapesti Élet és Tudomány hasábjain láttak napvilágot. László Tihamérral közösen négy középiskolai fizika tankönyvet írt Fizika és Kísérleti fizika címmel (Kolozsvár, 1939, 1946–47); több fizikai és kémiai tankönyvet fordított románról magyarra. Az Oktatásügyi Minisztérium Pedagógiai Intézetének kiadásában román nyelvű dolgozata jelent meg a fizikai ismereteknek az ipari és mezőgazdasági termelés fejlesztésében betöltött szerepéről (1958). A Fizikai Kislexikon (1976) szerkesztője és a fénytani rész szerzője.

Kapcsolódó szócikkek

Művei

  • Elemi részek (társszerző Koch Ferenc), Bukarest, Technikai Kiadó, 1958
  • Tudod-e? Kérdések és feleletek a természettudományok és a technika köréből, (1960, 1962)
  • Hogyan oldjuk meg a fizikafeladatokat? (Koch Ferenc társszerzőjeként, román, magyar és német nyelven), Bukarest, Editura Didactica si Pedagogica, 1971
  • Az első kolozsvári csillagda, Bukarest, Kriterion, 1978
  • A Principiából és Optikából Válogatás Isaac Newton írásaiból, bevezető tanulmánnyal, Bukarest, Kriterion, 1981
  • Newton klasszikus fizikája, Kolozsvár, Dacia, 1983
  • Színes fizika: Kétszáz megoldott fizikafeladat, Kolozsvár, Dacia, 1987

Források

További információk

  • Berényi Dénes: Hogyan oldjuk meg a fizikai feladatokat?, Fizikai Szemle, Budapest, 1973/10
  • Vincze János: Fizikai Kislexikon, A Hét, 1976/51
  • Ágoston Hugó: Hagyomány, összefüggésekkel, A Hét, 1978/31
  • Csetri Elek: A kolozsvári csillagda története, Korunk, 1979/3
  • Koch Ferenc: Heinrich tanár úr, A Hét, 1980/52
  • Daróczi-Szabó Árpád: Tömör Newton, A Hét, 1982/5
  • Máthé János: Heinrich László, Tudományos arcképcsarnok, Művelődés, 1983/2