A mai világban a Hivai Népi Szovjetköztársaság a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Megjelenése óta a Hivai Népi Szovjetköztársaság felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és folyamatos vitát váltott ki hatásáról, következményeiről és jövőjéről. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Hivai Népi Szovjetköztársaság nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is állandó tanulmányozás és vita tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hivai Népi Szovjetköztársaság-hez kapcsolódó összes szempontot, a legalapvetőbb szempontoktól a globális vonatkozásaiig.
Hivai Népi Szovjetköztársaság | |||
Xorazm Xalq Shoʻro Jumhuriyati (üzbégül), Хорезмская Народная Советская Республика (oroszul) 1920. február 2. – 1924. október 27. | |||
Mottó: Butun dunyo proletarlari, birlashingiz! (Világ proletárai, egyesüljetek!) | |||
Általános adatok | |||
Fővárosa | Hiva | ||
Terület | 62 200 km² | ||
Népesség | 800 000 fő | ||
Hivatalos nyelvek | üzbég, | ||
Beszélt nyelvek | üzbég, orosz | ||
Vallás | szunnita iszlám, szúfizmus, judaizmus | ||
Államvallás |
| ||
Pénznem | szovjet rubel | ||
Kormányzat | |||
Államforma | szocialista köztársaság | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hivai Népi Szovjetköztársaság témájú médiaállományokat. |
A Hivai Népi Szovjetköztársaság (üzbégül: Xorazm Xalq Shoʻro Jumhuriyati; oroszul: Хорезмская Народная Советская Республика) a Hivai Kánság kommunista berendezkedésű utódállama volt 1920-tól, amikor az utolsó kán lemondott és az első Kurultaj (népgyűlés) eltörölte a monarchiát. 1920. április 26-án véglegesítették a kommunista többséggel bíró köztársasági államformát. 1923. október 20-án a köztársaság hivatalos elnevezését Hivai Szocialista Szovjetköztársaságra módosították (oroszul: Хорезмская ССР). 1924. október 27-én a Hivai SZSZK-t eltörölték és helyén nemzetiségi igények szerint létrehozták a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságot, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot, valamint több északi területet is az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz került.
A Hivai Népi Szovjetköztársaságot északon, délen és nyugaton rövid ideig az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasággal, majd a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal pedig keleten pedig a Buharai Népi Szovjetköztársasággal volt határos. Emellett az Aral-tó is mosta a mainál sokkal hosszabb partszakaszát az országnak. A területe 62 200 négyzetkilométer, lakossága 600 000 fő volt, főleg üzbégek (62,5%), türkmének (28,6%), kazahok (3,5%) és a karakalpakok (3,0%) lakták a vidéket. Fővárosa Hiva volt, amely ma Üzbegisztánhoz tartozik.