Hivai Népi Szovjetköztársaság

A mai világban a Hivai Népi Szovjetköztársaság a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes témává vált. Megjelenése óta a Hivai Népi Szovjetköztársaság felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és folyamatos vitát váltott ki hatásáról, következményeiről és jövőjéről. A kezdetektől a jelenlegi fejlődésig a Hivai Népi Szovjetköztársaság nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is állandó tanulmányozás és vita tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Hivai Népi Szovjetköztársaság-hez kapcsolódó összes szempontot, a legalapvetőbb szempontoktól a globális vonatkozásaiig.

Hivai Népi Szovjetköztársaság
Xorazm Xalq Shoʻro Jumhuriyati (üzbégül), Хорезмская Народная Советская Республика (oroszul)
1920. február 2.1924. október 27.


Mottó: Butun dunyo proletarlari, birlashingiz! (Világ proletárai, egyesüljetek!)
Általános adatok
FővárosaHiva
Terület62 200 km²
Népesség800 000 fő
Hivatalos nyelveküzbég,
Beszélt nyelveküzbég, orosz
Vallásszunnita iszlám, szúfizmus, judaizmus
Államvallás
Pénznemszovjet rubel
Kormányzat
Államformaszocialista köztársaság
A Wikimédia Commons tartalmaz Hivai Népi Szovjetköztársaság témájú médiaállományokat.

A Hivai Népi Szovjetköztársaság (üzbégül: Xorazm Xalq Shoʻro Jumhuriyati; oroszul: Хорезмская Народная Советская Республика) a Hivai Kánság kommunista berendezkedésű utódállama volt 1920-tól, amikor az utolsó kán lemondott és az első Kurultaj (népgyűlés) eltörölte a monarchiát. 1920. április 26-án véglegesítették a kommunista többséggel bíró köztársasági államformát. 1923. október 20-án a köztársaság hivatalos elnevezését Hivai Szocialista Szovjetköztársaságra módosították (oroszul: Хорезмская ССР). 1924. október 27-én a Hivai SZSZK-t eltörölték és helyén nemzetiségi igények szerint létrehozták a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságot, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot, valamint több északi területet is az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz került.

Politika

A Forradalmi Bizottság elnöke
  1. Hoji Pahlavon Nijoz Juszuf (1920. február 2. – 1920. március)
Az ideiglenes kormány elnöke
  1. Jumanijoz Szulton Muradogli (1920. március – 1920. április 30.)
A Népi Képviselőház Közgyűlésének elnökei
  1. Hoji Pahlavon Nijoz Juszuf (1920. április 30 – 1921. március 6.)
  2. Kocs Korogli (1921. március 6 – 1921. május 15.)
  3. Kudojbergan Divanogli (1921. május 15. – 1921. május 23.)
A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei
  1. Mulla Nozir (1921. május 15. – 1921. június)
  2. Allabergan (1921. június – 1921. szeptember)
  3. Ata Makszum Madrahimogli (1921. szeptember – 1921. november 27.)
  4. Dzsangibaj Murodogli (1921. november 27. – 1922. június 23.)
  5. Abdulla Abduramon Khodzsaogli (1922. június 23. – 1923. október 20.)
  6. K. Szafarogli (1923. október 20. – 1924)
  7. Szultonkari Dzsumanijoz (1924)
  8. Temurkhodzsa Dzsaminogli (1924 – 1925. február 17.)

Földrajz és népesség

A Hivai Népi Szovjetköztársaságot északon, délen és nyugaton rövid ideig az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasággal, majd a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal pedig keleten pedig a Buharai Népi Szovjetköztársasággal volt határos. Emellett az Aral-tó is mosta a mainál sokkal hosszabb partszakaszát az országnak. A területe 62 200 négyzetkilométer, lakossága 600 000 fő volt, főleg üzbégek (62,5%), türkmének (28,6%), kazahok (3,5%) és a karakalpakok (3,0%) lakták a vidéket. Fővárosa Hiva volt, amely ma Üzbegisztánhoz tartozik.

Zászlaja

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek