Holdra szállások emberrel

John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta:

Apollo-program

Küldetés jelvénye	Küldetés neve	Parancsnoki modul pilótája	Holdra szálló egység neve	Holdra szállás	Holdra szállás helye	Holdra szálló legénység	Holdon töltött idő
	Apollo–11	Michael Collins	Eagle	1969. július 20. 20:17:40 UTC	Nyugalom tengere 0°40'27"É, 23°28'23"K	Neil Armstrong, Edwin „Buzz” Aldrin	21 óra 36 perc 20 mp
	Apollo–12	Richard F. Gordon	Intrepid	1969. november 18. 06:54:35 UTC	Viharok óceánja 3°0'44"D, 23°25'17"Ny	Charles Conrad, Alan Bean	31 óra 31 perc 11,6 mp
	Apollo–14	Stuart Allen Roosa	Antares	1971. február 5. 09:18:11 UTC	Fra Mauro 3°38'43"D, 17°28'16"Ny	Alan Shepard, Edgar Mitchell	33 óra 30 perc 29 mp
	Apollo–15	Alfred Worden	Falcon	1971. július 30. 22:16:29 UTC	Hadley-hegység 26°7'56"É, 3°38'2"K	David Scott, James Irwin	66 óra 54 perc 54 mp
	Apollo–16	Thomas Mattingly	Orion	1972. április 21. 02:23:35 UTC	Descartes-fennsík 8°58'22,84"D, 15°30'0,68"K	John Young, Charles Duke	71 óra 2 perc 13 mp
	Apollo–17	Ron Evans	Challenger	1972. december 11. 19:54:57 UTC	Taurus-Littrow 20°11'26.88"É, 30°46'18.05"K	Eugene Cernan, Harrison H. „Jack” Schmitt	74 óra 59 perc 40 mp

Összeesküvés-elméletek az első holdra szállással kapcsolatban

Amerikai közvélemény-kutatások szerint sokan kételkednek abban, hogy Neil Armstrong 1969-ben a Hold felszínén mondta el sokat idézett mondatát. Sokan azt állítják, hogy soha nem járt ember a Holdon, és a felvételeket egy filmstúdióban hamisították. Ugyanakkor a Szovjetunió, az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa, sohasem kételkedett a holdra szállás valódiságában, amit az amerikaiak által a Hold felszínén hagyott tárgyak is bizonyítanak.

A szovjet holdprogram

Az Amerikai Egyesült államok holdprogramjával párhuzamosan a Szovjetunió is megkezdte saját holdprogramjának fejlesztését, amelyet az Apollo-program sikere után félbeszakítottak, s az űrállomások fejlesztésére koncentráltak.

Galéria

• 
  Buzz Aldrin a Holdon (Apollo-11)
• 
  Buzz Aldrin fényképe saját lábnyomáról a Hold porában
• 
  John W. Young a holdjárónál (Apollo–16)
• 
  Eugene Cernan az Apollo–17 küldetés során

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Apollo-program témájú médiaállományokat.

• Gemini-program
• Szovjet holdprogram

További információk

• Google Hold-térkép
• „A Sas leszállt”: 35 éve repült az Apollo–11
• Apollo 11 Image Library Archiválva 2009. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, history.nasa.gov
• Megkezdték az újabb holdra szállás előkészítését^{[halott link]}
• Houston, van egy problémánk
• Ember a Holdon?
• The soviet manned lunar program

Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!