Mai cikkünkben a Homoki róka témakörben fogunk elmélyülni, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. Ez egy tág és sokrétű fogalom, amely különböző szempontokat fed le, a társadalomra gyakorolt hatásától a személyes szintű relevanciáig. A Homoki róka tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált és alapvető kérdéseket vet fel. Ebben a cikkben a Homoki róka körül kialakult különböző megközelítéseket és perspektívákat fogjuk feltárni azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. Csatlakozzon hozzánk a Homoki róka túrán, és fedezze fel mindazt, amit ez a lenyűgöző téma kínál!
Homoki róka | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Vulpes rueppellii (Schinz, 1825) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Homoki róka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki róka témájú médiaállományokat és Homoki róka témájú kategóriát. |
A homoki róka (Vulpes rueppellii) Észak-Afrikától Iránig terjedő területen élő, sivatagi, félsivatagi rókafaj.
A homoki róka jelentősen kisebb a közismert vörös rókánál, arányaiban lábai hosszabbak és fülei nagyobbak. Hasonlít egy nagy termetű sivatagi rókára. Testhossza 40–48 cm, amihez hozzászámítandó még 30–40 cm-es farka is. Marmagassága mintegy 30–35 cm, átlagsúlya 1,7 kg. Bundája a hátán vörösesbarna, feje, oldalai és lábai sárgásbarna homokszínűek vagy ezüstös szürkék, hasa és farkának vége fehér. Öt alfaja ismert:
A homoki róka egész Észak-Afrikában, Mauritániától Szomáliáig, valamint az Arab-félszigeten és egész Iránban, keleten Pakisztánig előfordul. Sok helyen dúvadnak tekintik, mert elkaphatja a háziszárnyasokat és a fiatal bárányokat és kecskegidákat.
A homoki róka bűzmirigyeivel jelöli meg a territóriuma határát, sőt védekezésül a bűzösborzhoz hasonlóan a rátámadó ragadozókat is lespriccelheti. A nőstény saját szagával jelöli meg kölykei odúját. A rókák a kutyaugatáshoz hasonló hangot adnak ki.
Párzási időszakban a hím és a nőstény együtt kóborol, máskor azonban a rókák 3-15 fős csoportokba verődnek össze. Egy egyedre kb 50–70 km² vadászterület jut. Gyakran költöznek egyik odúból a másikba, különösen ha területükön veszélyt észlelnek. Kotorékaikat sziklák vagy fák gyökerei közé ássák. Mindenevő; általában rovarokat, pókokat, kisemlősöket, gyíkokat, tojást eszik, de szükség esetén elfogyasztja a növények gumóit és gyökereit is. A homoki rókára a pusztai sas és nagyobb baglyok vadászhatnak.
A nőstény 51-53 napnyi vemhesség után hozza világra földalatti odújában 2-3 vakon születő kölykét. Az új generációt másfél-két hónapos korában választja el.