Ez a cikk a Hottentották témával foglalkozik, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A Hottentották egy olyan téma, amely előtte és utána is megjelölt a jelenlegi világ megértésében, mivel megosztott véleményeket váltott ki és különféle vitákat váltott ki. Az írás során a Hottentották-hez kapcsolódó különböző szempontokba fogunk beleásni, elemezve annak következményeit, következményeit és lehetséges megoldásait. Hasonlóképpen, különböző nézőpontok kerülnek bemutatásra a Hottentották teljes és gazdagító megértése érdekében.
Hottentották | |
Vallások | |
kereszténység | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hottentották témájú médiaállományokat. |
A hottentották egy Dél-Afrika nyugati részén élő népcsoport megnevezése volt. Nevüket a gyarmatosító hollandoktól kapták, a nyelvükben levő csettintő hangok miatt. A busmanokkal rokonságot mutatnak, mindkét népcsoport a koiszan nyelvek közé tartozik. A hottentotta "dadogó"-t jelent, ami arra utalt, hogy érthetetlenül beszélnek. A nép önmagát khoikhoi-nak (koikoi) nevezi. Törzseik közül a legnagyobb csoport a nama.
A busmanokkal együtt a bantuktól jól elkülöníthetők, de míg az előbbiek hagyományosan vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, a hottentották nomád állattenyésztéssel foglalkoztak és a szavannán szarvasmarhát legeltettek.
Világosbarna bőrű, alacsony termetű nép, hajuk göndör, a pofacsontjuk oldalt erősen kiáll, álluk hegyes.
Alcsoportjaik:
A Dél-afrikai Köztársaságban a grikwa az egyetlen águk, amely még mindig létezik a 21. században. Nagyon kevesen beszélik a grikva nyelvet. Namíbiában a legjelentősebb a nama alcsoportjuk, amely a nama nyelvet beszéli.
A kaffer népek előbbi északi birtokaikról délfelé szorították őket, majd Afrika nyugati partján újból észak felé szorultak, ahol végül a 19. század végén letelepedtek. Számuk a 19. század végén már nem érte el a 100 ezret. A gyarmatosítás során territóriumba szorították őket, ahol jelentős részük kihalt. Napjainkban legnagyobb alcsoportjuk a nama nép. Számuk kb. 200 ezer fő.