IV. Albert osztrák herceg
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a IV. Albert osztrák herceg-et és relevanciáját a jelenlegi környezetben. A IV. Albert osztrák herceg-ről számos területen vitatkoztak és tanulmányoztak, és ez a téma az akadémikusok, szakemberek és szakértők érdeklődésére tart számot. Az évek során bebizonyosodott, hogy a IV. Albert osztrák herceg jelentős befolyást gyakorol a mindennapi élet különböző területeire, a társadalomra gyakorolt hatásától az új technológiák fejlesztésében betöltött szerepéig. Ezzel a cikkel igyekszünk elemezni és megérteni a IV. Albert osztrák herceg jelentőségét, valamint a különböző tudásterületekre gyakorolt hatásait.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| IV. Albert | |
 | |
| Osztrák herceg | |
| Uralkodási ideje | |
| 1395 – 1404 | |
| Elődje | III. Albert |
| Utódja | V. Albert |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1377. szeptember 19. Bécs |
| Elhunyt | 1404. szeptember 14. (26 évesen) Klosterneuburg |
| Nyughelye | Szent István-székesegyház |
| Édesapja | III. Albert osztrák herceg |
| Édesanyja | Beatrice of Nuremberg |
| Házastársa | Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Albert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Albert osztrák herceg (németül: Albrecht IV., Herzog von Österreich; Bécs, 1377. szeptember 19. – Klosterneuburg, 1404. szeptember 14.) a Habsburg-házból származó főherceg, 1395–1404 között Ausztria uralkodó hercege. 1402-ben Luxemburgi Zsigmond az Országgyűlés hozzájárulásával a Magyar Királyság trónörökösévé nevezte ki, és távollétében megtette Magyarország kormányzójának, ami ellen való tiltakozásként 1403-ban országos felkelés bontakozott ki.
III. Albert és Nürnbergi Beatrix fiaként született. 1395-ben követte apját a mai Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria trónján. Ausztria másik felét pedig unokatestvérei, Vilmos és IV. Lipót, a Lipót-ág tagjai uralták. Albert uralkodását a családon belüli viszályok és a Luxemburg-házzal, Luxemburgi Zsigmonddal és Vencellel folytatott vetélkedés határozta meg.
A bécsi Szent István-dóm hercegi kriptájában temették el. A trónon fia, V. Albert követte.
Család és gyerekek
1390. április 24-én Bécsben vette feleségül Johanna Zsófia bajor hercegnőt I. Albert bajor herceg és Briegi Margit lányát. Két gyermekük született:
- V. Albert (1397. augusztus 16. – 1439. október 27., Neszmély, Magyarország), Ausztria uralkodó hercege, Magyarország királya, német és cseh király
- Margit (1395. június 26., Bécs – 1447. december 24.), hozzáment XVI. Henrik bajor herceghez Landshutban 1412. november 25-én.
| Előző uralkodó: III. Albert |
|
Következő uralkodó: V. Albert |
