IV. Vilmos bajor herceg
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a IV. Vilmos bajor herceg lenyűgöző világát, és azt, hogy milyen hatással volt életünkre elképzelhetetlen módon. A IV. Vilmos bajor herceg a történelem során tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt, és hatása a társadalmunk gyakorlatilag minden területére kiterjed. A kezdetektől a modern evolúcióig a IV. Vilmos bajor herceg kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben, megkérdőjelezte felfogásunkat, és mély elmélkedéseket váltott ki arról, hogy kik vagyunk és merre tartunk. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze a IV. Vilmos bajor herceg fontosságát életünkben és a minket körülvevő világban.
| IV. Vilmos bajor herceg | |
 | |
| Bajor Hercegség uralkodó hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1508 – 1550 | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | IV. Albert |
| Utódja | V. Albert |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Született | 1493. november 13. München |
| Elhunyt | 1550. március 7. (56 évesen) München |
| Nyughelye | Miasszonyunk-templom |
| Édesapja | IV. Albert bajor herceg |
| Édesanyja | Habsburg Kunigunda |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Marie of Baden-Sponheim |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Vilmos bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Vilmos (München, 1493. november 13. – München, 1550. március 7.), a Wittelsbach-házból való bajor herceg, 1508-tól haláláig Bajorország uralkodó hercege.
Élete
Származása
Vilmos herceg édesapja IV. Albert bajor herceg (1447–1508) volt, III. Albert bajor herceg (1401–1460) és Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474) fia. Édesanyja Ausztriai Kunigunda (1465–1520) volt, III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leánya. Szülei házasságából nyolc gyermek született:
- Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el,
- Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett,
- Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül,
- Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül,
- Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja,
- Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kisgyermekként elhunyt,
- Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora
- Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez.
Házassága, gyermekei
.jpg)
1522. október 5-én IV. Vilmos herceg Münchenben feleségül vette Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580), I. Fülöp badeni őrgróf és Erzsébet pfalzi hercegnő leányát. Négy gyermekük született:
- Tivadar herceg (Theodor, 1526–1534), gyermekként meghalt,
- Albert herceg (Albrecht, 1528–1579), trónörökös, 1550-től V. Albert néven Bajorország uralkodó hercege,
- Vilmos (Wilhelm, 1529–1530), kisgyermekként meghalt,
- Mechthild hercegnő (1532–1565), aki 1557-ben Filibert badeni őrgrófhoz (1536–1569) ment feleségül.
A herceg házasságon kívüli viszonyából, melyet Margarete Hausner von Stettberg-gel folytatott, még egy fia született, Georg von Hegnenberg lovag (1509–1590).
Uralkodása
15 éves korában elhunyt édesapja, és ő örökölte Bajorországot, de – korára való tekintettel – gyámság alatt állt. 1511-ben öccse X. Lajos herceg néven Bajorország-Landshutban társuralkodó lett.
Vilmos hithű katolikusként a reformáció esküdt ellensége volt, és támogatta az ugyancsak katolikus V. Károly német-római császárt törekvéseiben. Később, amikor a cseh korona Károly fivérére, I. Ferdinánd magyar királyra szállt, Vilmos igényt formált Csehországra Ferdinánd ellenfelével, Szapolyai Jánossal lépve szövetségre.
Ezek a nézeteltérések az idők során elcsöndesedtek, és Vilmos továbbra is támogatta Károlyt, ezúttal a schmalkaldeni háborúban. Nem sikerült ugyanakkor megszereznie a hőn áhított pfalzi választófejedelmi méltóságot. Jelentős tette, hogy az ingolstadti egyetemet a jezsuitákra bízta, ezzel az egyetem az ellenreformáció egyik gyújtópontjává vált.
Vilmos 42 évnyi uralkodás után hunyt el 1550-ben. Utóda fia, V. Albert lett.
Irodalom
- Sigmund von Riezler: Wilhelm IV.. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 42. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1897, 705–717. oldal (németül)
Források
- Bokor József (szerk.). Vilmos (7), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Lásd még
| Előző uralkodó: IV. Albert |
|
Következő uralkodó: V. Albert |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
