Ebben a cikkben a Incze Henrik témáját átfogó és részletes szemszögből vizsgáljuk meg. Különböző oldalait elemezzük, történelmi eredetétől a mai relevanciáig mindenre kitérve. Emellett megvizsgáljuk a Incze Henrik körül létező különféle véleményeket és megközelítéseket, valamint annak a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. A cikkben végig elmélyülünk a jelentésében, következményeiben és az emberek életében betöltött szerepében. A teljes és gazdagító jövőkép felkínálása érdekében mély és átgondolt elemzésbe merülünk, amelyet megbízható források és a terület szakértői támogatnak.
Incze Henrik | |
Arcképe | |
Született | Israel Heinrich 1871. április 27. Nagyvárad |
Elhunyt | 1913. október 30. (42 évesen) Budapest V. kerülete |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Amberg Emma Mária (h. 1911–1913) |
Foglalkozása | |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5A parcella, 7. sor, 3. sírhely) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Inze Henrik, 1896-ig Izrael Henrich, (Nagyvárad, 1871. április 27. – Budapest V. kerülete, 1913. október 30.)[m 1] magyar író, lapszerkesztő, librettista.
Felsőfokú tanulmányait valószínűleg Berlinben folytatta.[m 2] Huszonhat éves korában lett a Vígszínház színiiskolájában oktató, 1901-től három éven át pedig a Magyarország, később az Egyetértés, illetve a Neues Politisches Volksblatt című lapok színikritikusaként működött. 1901-ben ő indította meg és szerkesztette a Magyar Színészeti Almanachot, 1903-tól 1913-ig Magyar Művészeti Almanach címmel adták ki. Jelentős volt műfordítói tevékenysége is. Az új földesúr című operetthez librettót írt, amelyet Hűvös Iván zenésített meg.
1913. november 1-jén temették el a Kozma utcai izraelita temetőben.
Izraelita vallású családban született, édesapja Israel Jakab, édesanyja Frankl Amália volt. 1911. október 24-én Budapesten házasságot kötött Amberg Emma Máriával (1877–1967), Amberg Lajos és Amant Rozália lányával. Unokaöccse Incze Sándor volt, a Színházi Élet felelős szerkesztője.