Jánosvágása

A mai világban a Jánosvágása a társadalom széles köre számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A Jánosvágása megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, szakértők, szakemberek és a nagyközönség figyelmét, heves vitákat és végtelen vitákat generálva a következményeiről, alkalmazásairól és következményeiről. Akár a technológiára, a gazdaságra, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt ​​hatása miatt, a Jánosvágása továbbra is a tanulmányok és elemzések tárgya, egyre növekvő érdeklődést váltva ki, és felkelti a különböző szereplők és szektorok figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Jánosvágása különböző oldalait, kihívásait, lehetőségeit és lehetséges következményeit azzal a céllal, hogy rávilágítsunk fontosságára, és hozzájáruljunk hatókörének és jelentésének mai megértéséhez.

Jánosvágása (Hankovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
Első írásos említés1567
PolgármesterĽudmila Veľasová
Irányítószám067 12
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség503 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság182 m
Terület8,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 42″, k. h. 21° 56′ 48″
Jánosvágása weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosvágása témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosvágása (1899-ig Hankócz, szlovákul: Hankovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 11 km-re északra, a Laborc jobb partján, az 559-es út mentén fekszik.

Története

A települést a 16. század második felében alapították. 1567-től „Hankóc” néven említik írott források, a homonnai uradalomhoz tartozott. 1714-ben 11 háztartás volt a faluban. A 18. században a Dravetzko és Csáky családok birtoka. 1787-ben 40 házát 352-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANKÓTZ. Hankóvcze. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Homonnához mint egy 1 2/4 mértföldnyire, Lyubissának filiája, határja három nyomásbéli, leg inkább gabonát, zabot, középszerűen pedig búzát, árpát, és tengerit terem, határja többnyire hegyekből áll, erdője meglehetős, fuhározásból is élnek, piatzok Homonnán.”

1828-ban 60 házában 448 lakos élt. A 19. században az Andrássyaké. Lakói állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hankocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Lyubisse fil. 371 romai, 50 g. kath., 20 zsidó lak., 598 h. szántófölddel. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Nagy-Mihály.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Jánosvágása, azelőtt Hankócz. Laborczmenti tót kisközség 79 házzal és 389 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. A homonnai uradalom tartozéka volt s 1611-ben Telegdy Borbálát, 1747-ben Dravetzky Lászlót is némely részei birtokába iktatják. Újabbkori birtokosai a gróf Csákyak voltak, majd a gróf Andrássyak és most is gróf Andrássy Tivadarnak van itt nagyobb birtoka. A faluban nincs templom.”

1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt.

2011-ben 542 lakosából 535 szlovák.

Nevezetességei

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • A falut festői környezete teszi kedveltté a turisták körében. A nyári időszakban gyermektáborokat szerveznek a területén.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. . (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. április 11.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot