Ebben a cikkben a Tótalmád-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években/évszázadokban. A Tótalmád egy olyan téma, amely szakértők és minden korosztály figyelmét felkeltette a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, mi is az a Tótalmád, jelentőségét, időbeli alakulását és a különböző területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Tótalmád-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint az általa jelentett kihívásokat és előnyöket. Kétségtelen, hogy a Tótalmád téma mindannyiunkat foglalkoztat, és elengedhetetlen, hogy teljes egészében megértsük, hogy jobban megértsük azt a világot, amelyben élünk.
Tótalmád (Jabloň) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Homonnai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1379 |
Polgármester | Vladimír Koscelník |
Irányítószám | 067 13 |
Körzethívószám | 057 |
Forgalmi rendszám | HE |
Népesség | |
Teljes népesség | 392 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 37 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 206 m |
Terület | 11,86 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 58′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 58″, k. h. 21° 58′ 47″ | |
Tótalmád weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tótalmád (1899-ig Tót-Jablonya, szlovákul: Jabloň, korábban Slovenská Jablonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Homonnától 18 km-re északra, a Laborci-hegység nyugati részén, a Laborc bal oldalán található.
A falut laborcmezőről érkezett földművesek alapították a 13. vagy 14. században. Első írásos említése 1379-ben történt. Ekkor még részben Izbugya vidéki nemesek, részben a Drugeth család birtoka, a homonnai uradalom része. 1600-ban a bíró házán kívül 11 jobbágyháza volt. Főbb birtokosai a Wiczmándyak, Bogáthyak, Malikóczyak, Palocsayak, Pethők és Forgáchok, később az Almásyak, Malatinszkyak voltak. 1715-ben 16, 1720-ban 14 háztartása adózott. Ebben az időben a faluban malom is működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót Jablonya. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szirmay, és Kazinczi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Tót Kriva, és Koskóczhoz is 1/2 órányira, határja 3 nyomásbéli, egyéb vetések felett a’ gabonát, és őszi búzát bővebben termő, piatzok Homonnán van.”
1828-ban 54 házában 417 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tót-Jablonya, tót falu, Zemplén vmegyében, Papina fiókja, 851 r., 50 g. kath., 26 zsidó lak., 761 hold szántófölddel. F. u. Malatinszky. Ut. p. Nagy-Mihály.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tótalmád, azelőtt Tótjablonya, a Viravka-völgyben fekszik. Tót kisközség 70 házzal és 347 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Koskócz. Részben a homonnai uradalomhoz tartozott, de a XVI. század végén és a XVII. század elején a Wiczmándyaknak, Bogáthyaknak, Malikóczyaknak, Palocsayaknak, Pethőknek és Forgáchoknak is volt itt birtokuk. Azután az Almásyaké lett, majd a Malatinszkyaké és most báró Beich Milánnak van itt nagyobb birtoka és régi úrilaka. A községben nincsen templom.”
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel.
2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt.
2011-ben 434 lakosából 424 szlovák.