Jakob Roggeveen
Ebben a cikkben elmélyülünk a Jakob Roggeveen izgalmas világában, feltárva annak számos oldalát, és részletes elemzést adunk a mai társadalomban betöltött fontosságáról. A következőkben foglalkozunk történelmi jelentőséggel, a szakmai téren gyakorolt hatásával, a populáris kultúrára gyakorolt hatásával és a mai kihívásokkal. A Jakob Roggeveen nagy érdeklődésre számot tartó téma, és tanulmányozása lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük hatókörét és azt, ahogyan a valóságunkat alakította. Csatlakozzon hozzánk a Jakob Roggeveen körútjára, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál.
| Jakob Roggeveen | |
| Született | 1659. február 1. Middelburg, Hollandia |
| Elhunyt | 1729. január 31. (69 évesen) Middelburg, Hollandia |
| Állampolgársága | Németalföldi Köztársaság |
| Nemzetisége | holland |
| Házastársa | Marija Margaerita Vincentius, Anna Adriana Clement |
| Foglalkozása | tengerész, felfedező |
| Tisztsége | bíró |
| Iskolái | Harderwijki egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakob Roggeveen (Middelburg, Hollandia, 1659. február 1. – Middelburg, 1729. január 31.) holland tengerész és felfedező. A Holland Nyugat-indiai Társaság egyetlen nagy expedíciójának vezetője.
Fiatalkora
Middelburgban született 1659. február 1-jén. Édesanyja Maria Storm, édesapja Arend Roggeveen matematikus volt. 1630 márciusában Middelburg jegyzője lett. 1690-ben doktorált a harderwijki egyetemen, mint orvos. Feleségül vette Marija Margaerita Vincentiust, de ő 1694 októberében meghalt. 1706-ban csatlakozott a Holland Kelet-indiai Társasághoz, és kinevezése miatt a mai Jakartában kellett dolgoznia. Feleségül vette Anna Adriana Clement, de ő is meghalt nem sokkal az esküvőjük után. 1714-ben visszatért Middelburgba, egyedül.
Tengerész évei
1721-23 között azt a feladatot kapta, hogy kutassa a déli kontinenst. Három hajóval indult útnak. A Horn-fok megkerülése után 1722 áprilisában, Húsvét első napján fedezte fel azt a szigetet, amit Húsvét-szigetnek nevezett el. Ő volt az első európai, aki megpillanthatta a hatalmas moai szobrokat. Továbbhaladva felfedezte a Tuamotu-szigeteket, Szamoát, Bora Borát, a Társaság-szigeteket és Maupitit. Azután megkerülte Új-Guineát és kikötött Batáviában (Jakarta egykori neve).
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Holland Életrajzi Portál. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
Irodalom
- Jakob Roggeveen: Twee jahrige reyze rondom de wereld met drie scheper (1721) door last v.d.: Nederl Westind, Maatschappen, Dordrecht 1728.
- Carl Friedrich Behrens: Der wohlversuchte Südländer, Reise um die Welt 1721/22. újranyomta a Brockhaus-Verlag, Leipzig 1923. (Behrens a tengerészi katonak parancsnoka volt Roggeveen körülhajózása alatt)
- Werner P. Lange: Südseehorizonte. Eine maritime Entdeckungsgeschichte Ozeaniens. Urania, Leipzig 1983, ISBN 3-332-00365-8 (3. kiadás 1990).
Források
- Veresegyházi Béla: Földrajzi felfedezések lexikona (Saxum kiadó, 2001)
- https://web.archive.org/web/20161007040140/http://libweb5.princeton.edu/visual_materials/maps/websites/pacific/roggeveen/roggeveen.html