A mai világban elkerülhetetlen, hogy ne legyünk kíváncsiak a Jana–Ingyigirka-alföld-re. Akár aktuális témáról, történelmi személyről vagy természeti jelenségről beszélünk, a Jana–Ingyigirka-alföld széles körű érdeklődést vált ki a társadalomban. A Jana–Ingyigirka-alföld hatása különböző területeken figyelhető meg, a populáris kultúrától az akadémiáig, beleértve a politikát és a gazdaságot is. Éppen ezért fontos, hogy alaposan megvizsgáljunk mindent, ami a Jana–Ingyigirka-alföld-el kapcsolatos, megértve annak fontosságát és életünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben elmélyülünk a Jana–Ingyigirka-alföld lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és jelentését a jelenlegi kontextusban.
Jana–Ingyigirka-alföld | |
Közigazgatás | |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
é. sz. 70° 55′ 00″, k. h. 140° 13′ 46″Koordináták: é. sz. 70° 55′ 00″, k. h. 140° 13′ 46″ |
A Jana–Ingyigirka-alföld (oroszul Яно-Индигирская низменность ) kiterjedt mocsaras síkság Oroszország ázsiai felén, Északkelet-Szibériában, Jakutföld északnyugati részén. A keletebbre elhelyezkedő Kolima-alfölddel együtt az Északkelet-szibériai-alföld része.
A Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger déli partja mentén terül el. Nyugaton a Buor-Haja-öböltől (az Omoloj torkolatától) az Ingyigirka torkolatvidékéig terjed. Délen a Polousznij-hátság választja el a sokkal kisebb Abij-alföldtől. A Jana és a tengerbe ömlő kisebb folyók torkolatvidékét is magába foglalja. Nyugati fele viszonylag keskeny, de keleten szélessége eléri a 300 km-t. Átlagos tengerszint feletti magassága 30–80 m között van. Helyenként 300 m magas szigethegyek, hátak emelkednek ki a síkságból, közülük a legmagasabb 558 m.
Éghajlata rendkívül zord, hideg. A talaj állandóan fagyott állapotban van (permafroszt). A folyók és tavak a hosszú télen akár nyolc hónapra is befagynak, gyakran fenékig. Természet-földrajzi jellemzői lényegében a Kolima-alföldével azonosak.