Jean-Baptiste Pigalle

Mai cikkünkben szeretnénk elmélyülni a Jean-Baptiste Pigalle-ben, egy olyan témában, amely az elmúlt években egyre fontosabbá vált, és amely többféleképpen hatott a társadalomra. A Jean-Baptiste Pigalle nagy érdeklődést váltott ki mind a szakértők, mind a nagyközönség körében, vitákat és elmélkedéseket vált ki a tudománytól és a technológiától a politikáig és a kultúráig különböző területeken. A cikkben végig fogjuk vizsgálni a Jean-Baptiste Pigalle-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak fontosságát, következményeit és az általa jelentett kihívásokat. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Jean-Baptiste Pigalle hogyan fejlődött az idők során, és hogyan befolyásolja a jelenlegi társadalmi dinamikát. Ne hagyja ki ezt a teljes elemzést, amely rávilágít egy olyan jelenségre, amely továbbra is lenyűgözi és hatással van a társadalomra.

Jean-Baptiste Pigalle
Született1714. január 26.
Rueil-Malmaison
Elhunyt1785. augusztus 20. (71 évesen)
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozásaszobrász
KitüntetéseiSzent Mihály-rend lovagja
SírhelyeCimetière du Calvaire ( – nem ismert)
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Pigalle témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Jean-Baptiste Pigalle szobra, Hôtel de Ville, Párizs

Jean-Baptiste Pigalle, (Párizs, 1714. január 26. – Párizs, 1785. augusztus 28.) francia szobrászművész. „Alkotásain a rokokó könnyedsége a klasszicizmus formavilágával párosul.”

Életpályája

Egy ács hetedik gyermekeként született. Előbb Robert Le Lorrainnek, majd Jean-Baptiste Le Moyne-nak volt a tanítványa. Ezután Rómában élt, ahol főleg az ókori szobrokat másolta. Az 1744-ben kiállított ’’Saruját kötöző Hermész’’ című szobrával (ma a Louvre-ban) akkora tetszést keltett, hogy a párizsi Képzőművészeti Akadémia tagjává választották. Ettől fogva számos állami megrendelést kapott. 1752-ben beválasztották a Rouen-i Akadémiába. 1745 és 1748 között készítette el Mercuriust és Venust ábrázoló két nagy szobrát, amelyeket XV. Lajos francia király II. Frigyes porosz királynak ajándékozott (Sanssouci). Híres síremlékei közül Henry D'Harcourt marsall síremléke a párizsi Notre-Dame székesegyházban, Móric szász marsall síremléke (1756) a strasbourgi Szt.Tamás-templomban található.

Saruját kötöző Hermész

Emlékezete

  • Nevét viseli a vöröslámpás negyedről ismert tér (Place Pigalle) Párizsban, valamint a térbe torkolló utca, ahol a művész lakott.

Irodalom

  • Tarbé: La vie et les oeuvres de Jean-Baptiste Pigalle. (Reims, 1859).

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Jean-Baptiste Pigalle (holland nyelven)
  4. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  8. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12.

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  • Képzőművészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 785–786. o. ISBN 963-9257-11-7  

Külső hivatkozások