A mai világban a Környezetvédelem olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Megjelenése óta vitákat, vitákat váltott ki és mély hatást gyakorolt a modern társadalomra. Relevanciája túlmutat minden típusú határon, és általános érdeklődésre számot tartó témaként szerepelt a nyilvánosság napirendjén. Mivel a Környezetvédelem folyamatosan fejlődik és új dimenziókat vesz fel, fontos, hogy alaposan elemezzük minden aspektusát, hogy megértsük jelentését és környezetünkre gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Környezetvédelem különböző perspektíváit és a mindennapi élet különböző területein gyakorolt hatását vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és elősegítsük a tájékozott és gazdagító vitát.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A környezetvédelem az a tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben saját maga által okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. Másrészt ideológia, filozófia és mozgalom is. Maga a fogalom egyként jelenti azt a gondolatkört, mely szerint az emberiség felelősséget visel és persze függ is az őt körülvevő környezettől és azt a mozgalmat is, mely a különböző természeti és épített környezeti értékek megőrzéséért, annak élhetően és használhatóan tartásáért küzd. A környezetvédelem hasonlóságokat mutat a természetvédelemmel.
A természetvédelem célja a tudományos és kulturális szempontból legjelentősebb természeti értékek, természetes vagy ahhoz közel álló állapotban és természetes változási folyamatban való megőrzése, fenntartása és bemutatása révén.
Ugyanakkor a környezetvédelem nagy hangsúlyt fektet az élhető, fenntartható környezet védelmére és kialakítására. A környezetvédelem fontosnak tartja, hogy az emberi termelési, fogyasztási rendszer fenntartható legyen, illetve azzá váljon, emellett egyéb politikai követeléseket is meghatároz. Habár sok környezetvédő szervezet a civil szférából jön, világszerte számos nemzetközi, szakmai, politikai szervezet is képviseli a környezetvédő gondolatot és a vállalati felelősségvállalás, a technikai újdonságok előtörésével számos nagyvállalat is tesz lépéseket a környezet megóvásának érdekében.
Általánosan elterjedt szakág a felsőoktatásban a környezetmérnöki szak, ill. környezettudományi vagy környezetvédelmi tagozatok (PE - Pannon Egyetem, SZIE, Debreceni Egyetem, BME, Óbudai, Soproni Egyetem), ill. szakmai szervezetekben (MMK Környezetvédelmi Tagozat).
A környezetvédelem mint társadalmi mozgalom igyekszik értékei mentén befolyásolni a közpolitikai döntéshozatalt és az ezzel kapcsolatos politikai vitákat. Erre legfőbb eszközei a társadalmi aktivizmus, a lobbizás vagy éppen a környezettudatos oktatás.
A környezetvédelmi mozgalom olyan megoldások és esetleges döntések mellett áll ki, mint a természet megóvása, a fenntartható fejlődés, a tudatos fogyasztás, a megújuló energiaforrások használatának támogatása vagy az energiahatékonyság növelése.
Jól lehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő levegőszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. A korai környezetvédelmi mozgalom részeként Angliában létrejött egy vissza a természetbe mozgalom, és az Egyesült Államokban is történtek hasonló kísérletek. Ebből az időből Henry David Thoreau volt a legfontosabb személy a mozgalomra akár később is gyakorolt hatások közül, aki Walden címet viselő művében a saját vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól ír és sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park létrehozásáért és részt vett a Sierra Club megalakításában. A 20. században a környezetvédelmi mozgalom tovább növekedett és Rachel Louise Carson Néma Tavasz című 1962-es művétől számíthatjuk napjaink mozgalmának születését. A hatvanas években jöttek létre olyan fontos környezetvédő civil szervezetek, mint a Greenpeace vagy a Friends of the Earth (Föld Barátai). Azóta a környezetvédelem erőteljes társadalmi mozgalommá vált, mely képes a közpolitikai viták és döntések befolyásolására, csakúgy mint az egyéni cselekedetek átformálására. Ez utóbbinak egyébként a mozgalom hasonló figyelmet szentel, mint a makroszintű, nagy változások iránti küzdelemnek.
Környezetvédelmi tevékenységek kutatások sora vezette a szakembereket a felismeréshez, miszerint nem elég a káros anyagkibocsátásra fordítani a figyelmet, ezenfelül sokkal fontosabb feladat, hogy racionálisan kellene gazdálkodni a bioszféra erőforrásaival és egész környezetünkkel.
A környezetvédő mozgalom számos olyan egyéni megoldást támogat, melyek nem a kormányok vagy nagy cégek hatáskörébe tartoznak, hanem a mindennapi ember számára is elérhetőek. Ilyenek például a városi biciklizés és tömegközlekedés favorizálása az autókultúrával szemben, a hulladékok szelektálása és újrahasznosítása illetve képződésének megelőzése például tudatos vásárlás segítségével, a háztartások energiahatékonyságának növelése de a sor hosszan folytatható. Mára a mozgalomnak több országban parlamenti politikai képviselete is van és a környezettel kapcsolatos válság tudatosulása újabb és újabb embereket állít a mozgalom mellé. A környezetvédelem manapság elsősorban olyan problémákkal foglalkozik mint a klímaváltozás, túlnépesedés, hulladékgazdálkodás, levegőszennyezés, vagy a genetikailag módosított élőlényekből készített ételek terjedése. A 21. században már általánosan az országok, államok szintjén elismert törekvés a környezetvédelem, melyet olyan megállapodások mutatnak, mint a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény.
Környezeti ártalmak:
Az emberek elsősorban a vízellátással, a légszennyezéssel és a vegyi anyagokkal kapcsolatos problémákat tartják aggasztónak. A környezetvédelmi politika révén kívánjuk védelmezni az embereket a környezettel kapcsolatos kedvezőtlen hatásokkal és az egészségükre, illetve jóllétükre leselkedő veszélyekkel szemben. A törekvések célja, hogy:
A globális problémák mellett a hagyományos műszaki fejlődéshez adódnak a következő jelenségek:
A környezetvédelmi politika nagyon fontos szerepet játszhat a munkahelyteremtésben és a befektetésösztönzésben. A környezetvédelmi innováció eredményeként megszülető újszerű megoldások hasznosítása jelentős gazdasági tényező lehet.
Általános megfogalmazásban mondható, hogy emberi tevékenységet emberi beavatkozással lehet korrigálni. Továbbá a környezetvédelem elsősorban mérnöki tevékenység.
A hulladék, hulladékkezelés, ill. hulladékhasznosítás/gazdálkodás gyakorlatához kapcsolódik, hogy a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet az ún. koordináló szervezet (Magyarországon az Öko-Pannon-Nonprofit Kft.)
A hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet az ún. koordináló szervezet (Magyarországon az Öko-Pannon-Nonprofit Kft.).
Környezetvédelmi tevékenységek a megvalósítandó célok elérése érdekében:
1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére szolgáló intézkedések (megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet): lehet termelés-, és termékintegrált.
2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására szolgáló intézkedések (műszaki eszközökkel és módszerekkel).
3. A bekövetkezett környezetszennyezésnek és környezeti károk felszámolása: helyreállítás.
Magyar vonatkozású előírás a Nemzeti Környezetvédelmi Koncepció.
Szempontjai a megelőzéstől a szennyező fizet elvig terjednek.
A fenntartható fejlődés elve: „A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől”. (Bruntland jelentés) Lényegileg egyensúlyra törekvés és hosszú távú takarékos magatartás.
A fenntartható fejlődés alapelvei (az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei):
1. Megelőző fellépés
2. Integrálás alapelve
3. Szubszidiaritás elve
4. „Szennyező fizet” elv
5. „Fenntartható fejlődés” elv
Környezetvédelmi előírások és jogszabályok, valamint szakterületi törvények vonatkoznak a környezetvédelemre.
A környezetvédelem tárgykörébe tartozó terület ill. fogalom a hulladék, hulladékkezelés, ill. hulladékhasznosítás/gazdálkodás.
Környezetvédelmi szempontból legfontosabb energiaforrások:
Alternatív (megújuló) energiaforrások:
Megvalósítás gyakorlati fő egysége: vállalati környezetvédelem:
A vállalatoknak rendelkezésre állnak különböző szervezési és számítási módszerek:
Vállalati környezetvédelmi szervezet
Vállalati környezetmenedzsment
„Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek.”
ISO14001:1996, MSZ EN ISO 14001.
Életciklus elemzés (Life Cycle Analysis – LCA)
Ökológiai mérleg
Környezetvédelmi auditálás