Ebben a cikkben a Kübekháza témával szeretnénk foglalkozni, amely a történelem során számos tanulmány, vita és vita tárgyát képezte. A Kübekháza számos területen jelentős hatást gyakorolt, a politikától a gazdaságon át a társadalomig általában. A Kübekháza jelentősége olyannyira volt, hogy felkeltette az akadémikusok, szakértők és kutatók érdeklődését, akik számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy megértsék hatását és hatókörét. Ezeken az oldalakon a Kübekháza különböző oldalait fogjuk felfedezni, elemezve eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. Reméljük, hogy ez a cikk hozzájárulhat egy olyan összetett és jelentős téma megvilágításához, mint a Kübekháza.
Kübekháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
Járás | Szegedi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Molnár Róbert (független) | ||
Irányítószám | 6755 | ||
Körzethívószám | 62 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1465 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 52,64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 27,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 58″, k. h. 20° 16′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 58″, k. h. 20° 16′ 34″ | |||
Kübekháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kübekháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kübekháza község Csongrád-Csanád vármegye Szegedi járásában.
Szegedtől délkeletre fekszik, közel a román és a szerb határhoz. Észak felől Deszkhez, északkelet felől Kiszomborhoz tartozó külterületek határolják, kelet és délkelet felől a határa egybeesik az országhatárral, amin túl már romániai területek nyúlnak el (legközelebbi szomszédja délkeleti irányból Óbéba), déli határszéle egy rövid, legfeljebb 200 méteres szakaszon szerbiai területekkel is érintkezik, nyugat felől pedig Szegedhez (Szőreghez) tartozó területrészek övezik. Észak felől egyébként Klárafalva a legközelebb fekvő település, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.
A település lakott területének északi szélén végighúzódik a Szőregtől idáig, majd innen tovább Klárafalváig vezető 4302-es út, ezért mindkét végponti település felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. A község főutcája a 43 112-es út, amely a lakott terület déli szélét elhagyva onnan még továbbvezet a magyar-szerb-román hármashatárnál emelt emlékműig.
Vasútvonal nem érinti a települést, a közelben húzódó Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal szőregi és kiszombori állomása is több mint 10 kilométerre található Kübekháza központjától.
1844-ben magyar dohánykertészeket telepítettek, ez az oka a település sakktábla szerkezetének. Nevét Karl Friedrich von Kübeck (magyarul: Kübeck Károly Frigyes) osztrák hivatalnokról kapta. Kübeck nem vett részt a falu alapításában és valószínűleg sosem látogatotta meg a települést. Eredetileg Torontál vármegye Törökkanizsai járásában volt, 1920 után Csanád megyéhez került, a Torontáli járásba tartozott. Az 1950-es megyerendezéssel Csanád vármegye megszűnésekor Csongrád megyéhez csatolták.
Az 1850-es évektől egyre több elszegényedett kertész hagyta el a falut. A helyükre bánáti sváb családok érkeztek. Az 1940-es évekre az 540 családból már 110 német volt. Ezek jelentős része már a szovjet hadsereg bevonulása előtt elhagyta a falut (a katonaköteles korú németek többsége az SS-ben volt önkéntes, így féltek a megtorlástól). Másokat a háború után kitelepítettek.
2019 októberében adták át a Rábéval közös határátkelőt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1450 | 1466 | 1446 | 1418 | 1455 | 1470 | 1465 |
2013 | 2014 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,3% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,9% cigánynak, 0,9% románnak, 0,3% ruszinnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2001-ben a település lakosságának több mint 50%-a vallotta magát római katolikusnak. A falu főterén található Szeged környékének legnagyobb falusi katolikus temploma.
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 20,6% (30,7% nem nyilatkozott).
2022-ben vallásuk szerint 25,7% volt római katolikus, 2,4% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 2,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 22,4% felekezeten kívüli (45% nem válaszolt).
2000 óta vannak a faluban baptista istentiszteletek és ifjúsági klubok, táborok. A gyülekezet 2005-ben alakult meg. Azóta folyamatosan növekszik.