Ebben a cikkben a Kőrössy Albert Kálmán lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Kőrössy Albert Kálmán emberek millióinak figyelmét ragadta meg világszerte, végtelen érzelmeket, véleményeket és vitákat ébresztve. A Kőrössy Albert Kálmán évszázadok óta döntő szerepet játszik különböző kultúrákban és társadalmakban, befolyásolva életünket, gondolkodásunkat és kapcsolatainkat. Ebben a cikkben a Kőrössy Albert Kálmán számos aspektusát tárjuk fel, a társadalomra gyakorolt hatásától az idők folyamán bekövetkező fejlődéséig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről az izgalmas témáról.
Kőrössy Albert Kálmán | |
Született | Neumann Albert 1869. június 18. Szeged |
Elhunyt | 1955. április 21. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | építész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrössy Albert Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Királyhalmi Kőrössy Albert Kálmán, születési és 1891-ig használt nevén Neumann Albert (Szeged, 1869. június 18. – Budapest, 1955. április 21.) magyar építész, a magyaros szecesszió képviselője.
Apja Neumann Miksa (1837–1912), a Budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnöke és évtizedeken keresztül a pesti Chevra Kadisa tagja, anyja Heiduschka Júlia volt. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen, majd a párizsi École des Beaux Arts-on folytatta. Végül Münchenbe utazott, ahol a neves német építész, Friedrich von Thiersch tanítványaként kapta meg építészoklevelét. A külföldön töltött évek alatt a francia Art Nouveau és a német Jugendstil is nagy hatással volt rá. Hazatérése után több épületterve valósult meg a fővárosban. 1895 és 1899 között közös irodát vezetett Sebestyén Artúrral. Stílusa a késői klasszicizmustól – főként Lechner Ödön hatása alatt – a magyaros szecesszióig fejlődött. 1914 után nem tervezett többé, törvényhatósági tisztviselőként dolgozott a fővárosnál.
Házastársa Román Dóra Paula volt, Rosenberg Károly és Märle Ilka lánya, akivel 1902. április 10-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. 1930-ban elváltak.
1906-ban ő készítette el a Philantia virágüzlet külső-belső kialakítását (1052 Budapest, Váci utca 9.) – magát az épületet nem ő tervezte.
Egyesek neki tulajdonítják a marosvárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum épületét is, azonban más források szerint végül anyagi okokból nem az ő tervét fogadták el.
A két Madarassy Beck síremlék nem azonos.