Kőrises égerláp

Ebben a cikkben a Kőrises égerláp kérdésével foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a kérdésről. A Kőrises égerláp a mai társadalomban nagy jelentőségű téma, amely vitákat, vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. A következő néhány sorban a Kőrises égerláp-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, többek között történetét, társadalomra gyakorolt ​​hatását, etikai vonatkozásait, relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Reméljük, hogy ez a mélyreható feltárás lehetővé teszi az olvasó számára a Kőrises égerláp szélesebb körű és gazdagabb megértését, és hozzájárul a témával kapcsolatos ismeretek gazdagításához.

A kőrises égerláp (Fraxino pannonicae-Alnetum) az égeres láperdőre emlékeztető növénytársulás.

Előfordulása, elterjedése

A Kárpát-medencében a társulás reliktum jellegű; főleg az ősi, Duna-völgyi tőzegesekben, illetve a turjánvidékeken fordul elő. A lecsapolások eredményeképpen nagyon visszaszorult; maradványai a Duna–Tisza közén és Belső-Somogyban figyelhetők meg.

Jellemző növényei

Lombkoronaszintjében – amint ezt a társulás neve is mutatja – a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) és az enyves éger (Alnus glutinosa) dominál.

Aljnövényzetében gyakori a szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana).

A tócsákban, időszakos elöntésekben tenyésző fajok:

Források

  • Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 614. ISBN 963-05-7847-6