A mai világban a Kőzetliszt olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A téma iránti növekvő érdeklődés miatt fontos megérteni a következményeit, és figyelembe kell venni a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. Akár történelmi, tudományos, kulturális vagy társadalmi szempontból, a Kőzetliszt számos vita és vita tárgya volt, ami egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az eredetéről, fejlődéséről és mai relevanciájáról. Ebben a cikkben a Kőzetliszt-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak fontosságát, és különböző szempontokkal foglalkozunk, hogy teljes áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.
kőzetliszt | |
iszap | |
Adatok | |
Más név | aleurit, iszap |
Képződés típusa | üledékes |
Képződés helye | extrabazinális |
Szerkezet | szemcsés |
Szövet | szemcsés laza, kötött laza |
Vegyi összetétel | szilikátos |
Ásványos összetétel | változó |
Előfordulás | kontinentális, vízi |
A Wikimédia Commons tartalmaz kőzetliszt témájú médiaállományokat. |
A kőzetliszt vagy aleurit a törmelékes üledékek, az agyag és a homok közé eső szemcsékből álló része. Mérethatárait a különféle osztályozó rendszerek eléggé sokféleképpen szabják meg.
A kőzetliszt méret gyakorlatilag a törmelékes aprózódás alsó határa; az ennél kisebb szemcsék már zömmel agyagásványokból állnak – az az üledék, amelyben az agyag van többségben. Ezen az alapon, amit azonban nem minden szerző fogad el, a kőzetliszt szemcsék mérettartományának alsó határa viszonylag objektív lehetne – itt a „viszonylag” azt jelenti, hogy az egyes szerzők nem túl különbözően szabnák meg. A különböző szedimentológiai rendszerekben, illetve társtudományokban azonban a
alsó mérethatárral egyaránt találkozhatunk. E bizonytalanság oka, hogy az agyagásványok gyakran aggregátumokba állnak össze, és az ilyen agyagásvány-aggregátumok mérete gyakran eléri a 0,05 mm-t. A kőzetliszt- és agyagszemcsék együttes megjelenése, kémiai üledékekbe keveredése a keverékkőzetek igen változatos sorozatait hozza létre. A kőzetlisztet és az agyagot együtt pélitnek nevezzük; pélites üledékekből keletkeztek a Föld leggyakoribb üledékes kőzetei.
A kőzetlisztnél nagyobb szemcséket homoknak nevezzük. A homok és a kőzetliszt ásványtanilag azonos, csak a szemcsék mérete tér el. Mivel e két kategória mérethatára nagyrészt szubjektív, az egyes, elfogadottabb rendszerekben az alábbi méretekkel találkozhatunk:
Hidraulikai megfontolásokból a földtanban a legtöbb szerző a 0,002 mm alsó és a 0,06 mm felső határt fogadja el.
Mivel e mérettartomány meglehetősen tág (a szemcseméret fölső határa legalább tízszerese az alsónak), a kőzetliszt kategóriát az egyes rendszerek további 3-4 alkategóriára bontják, és szemcseméret szerint megkülönböztetik a
kőzetliszt tartományokat.
Magyarországon a földtan a leggyakrabban használt felosztás szerint a kőzetliszt méretű szemcséket két méretkategóriára bontja:
A szélfútta anyagból lerakódó és zömmel kőzetliszt méretű szemcsékből álló kőzet a lösz; a vízből kiülepedő kőzetlisztet iszapnak nevezzük. Az iszapok kötöttsége szerint megkülönböztetjük a vízben széteső, laza aleuritot, az erősebben kötött, tömör aleurolittól.