Kőzettan

A kőzettan a kőzetek tanulmányozásával foglalkozó tudomány, a geológia egyik részterülete.

Elsődleges céljai

A különféle kőzetek

• leírása és rendszerezése:
  • összetételük – kémiai és ásványos összetételük, illetve ősmaradványaik,
  • morfológiájuk – szerkezetük és szövetük jellemzői,
  • megjelenésük – bolygó(n)kon való előfordulásuk és eloszlásuk alapján.
• képződési módjának felderítése, különös tekintettel azok
  • fizikai és kémiai feltételeire,
  • kapcsolataira egyéb földtani folyamatokkal (lemeztektonika, forró pontok, üledékgyűjtő medencék stb.)
  • a bolygó(n)k szerkezetének és kémiai összetételének modellezésére,
  • a kémiai evolúció törvényszerűségeinek felderítésére.

Fő részterületei

Vizsgálatának tárgya szerint három ágát különítjük el:

• magmás kőzettan,
• metamorf kőzettan,
• üledékes kőzettan;

A magmás és metamorf kőzetek vizsgálatának leíró (a kőzetek fiziko-kémiai jellemzőit, ásványos és kémiai összetételét számba vevő; a kőzeteket ezen ismérvek alapján csoportosító) ágazata a petrográfia; ugyanezen kőzetek keletkezését (körülményeit, folyamatát) modellező része a petrológia.

Különleges területe a kísérleti kőzettan, amely laboratóriumokban modellezi a természetes folyamatokat:

• a magmás és metamorf kőzetek (többfázisú szilárd rendszerek, olvadékok) kialakulását a mélyebb földkéregben és -köpenyben uralkodó nyomás- és hőmérsékletviszonyok mellett,
• különféle üledékek képződését.

Alkalmazott kőzettan

• szénkőzettan,
• kerogének kőzettana – olaj- és gáztartalmú kőzetekkel foglalkozik,
• archeometria – régészeti leletek származási helyének, lehetséges nyersanyagforrásainak és készítésük technológiájának ásvány-kőzettani vizsgálata,
• műszaki kőzettan – természetes és mesterséges építőanyagok (például beton, habarcs), hő-, hang- és elektromos szigetelőanyagok kőzettana.

Kapcsolódó szakterületek

• ásványtan (mineralógia)
• őslénytan
• geokémia
• termodinamika
• fizikai kémia
• kolloidika
• optikai- és elektronmikroszkópia
• analitikai kémia
• ércteleptan

A kőzettan nevezetes magyar geológusai

• Szabó József (1822–1894): Világhírű petrográfus és mineralógus. A selmecbányai bányászati akadémián tanult. 1848-ban Kossuth Lajos minisztériumába került és a szabadságharc idején a puskaporgyártásnál segédkezett mint Pest megyei salétrom-főfelügyelő. 1862-től a pesti egyetem ásvány-földtan tanszékének tanára, 1883–84-ben az egyetem rektora. Tudományos munkásságának fő területe Magyarország tercier (harmadkori) vulkanizmusának tanulmányozása; a tudományos kőzettanban a trachitrendszer kifejtése. Nevéhez fűződik a budapesti egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozása, valamint számos egyetemi tankönyv megírása.
• Mauritz Béla (1881-1971): Petrográfus, mineralógus, egyetemi tanár. Krenner József tanársegédjeként a budapesti tudományegyetemen kezdte pályafutását, ahol 1943-44-ben rektor lett. Főként a hazai mélységi és kiömlési magmás kőzetek petrográfiája foglalkoztatta: például az erdélyi eleolitszienitek, a mecseki vulkanitok.
• Szádeczky-Kardoss Elemér (1903–1984): Pályáját a soproni egyetemen kezdte mint tanársegéd, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem első rektora (1948-50), a szervezésével indult MTA Geokémiai Kutatólaboratórium (1955) igazgatója, de nevéhez kapcsolódik az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának megszervezése (1965) is. A magyarországi szénkőzettan és a geokémia megalapítója, a lemeztektonika elmélet első hazai képviselője és népszerűsítője.

Források

• Kocsi Tibor: Geológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.
• Kubovics Imre (2008): Általános kőzettan. A földövek kőzettana. Mundus, Budapest

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőzettan témájú médiaállományokat.

• Szakmány György: A magmás kőzetek szövete, kézirat Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

• Forrás-hegyi geológiai bemutatóhely (Felsőörs)