Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kabók Lajos hatását és következményeit a modern társadalomra. A megjelenésétől a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásáig a Kabók Lajos döntő szerepet játszott különböző területek, például a politika, a gazdaság, a technológia és a kultúra alakításában. Mélyreható elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Kabók Lajos hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakította az emberek felfogását és cselekedeteit szerte a világon. Ezenkívül foglalkozni fogunk a Kabók Lajos által generált vitákkal és vitákkal, valamint a jövőbeni lehetséges hatásokkal. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván nyújtani a Kabók Lajos-ről és annak fontosságáról a mai társadalomban.
| Kabók Lajos | |
| Született | 1884. szeptember 29. Szeged |
| Elhunyt | 1945. január 11. (60 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kabók Lajos, néhol Kabok (Szeged, 1884. szeptember 29. – Budapest, 1945. január 11.) géplakatos, szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő, szakszervezeti vezető.
Kabók Ignác és Rózsa Anna gyermekeként született Szegeden. Fiatalon géplakatosként dolgozott, 1906-ban csatlakozott a vasmunkás-mozgalomhoz. 1910. október 23-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Iványi Rozáliával, Iványi Mihály és Jó Katalin gyermekével.
1918-tól a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének budapesti titkára volt. A Tanácsköztársaság idején a jobboldali szakszervezeti vezetők közé tartozott. Később a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagjaként bekerült az országgyűlésbe.
1922-ben a tatabányai kerületben kapott mandátumot, 1926-ban és 1931-ben a budapesti déli kerület képviselőjévé választották. Bár az 1935-ös választáson nem nyert mandátumot, 1939-ben negyedszer is megválasztották. 1945 január elején a nyilasok elhurcolták és meggyilkolták.