Ebben a cikkben a Kallósdi-patak témájában fogunk elmélyülni, amely egy olyan releváns szempont, amely a társadalom különböző területein érdeklődést váltott ki. A Kallósdi-patak olyan téma, amely vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző kontextusokban, mivel hatása és hatása mindennapi életünk minden területére kiterjed. Ezen a vonalon elemezzük a Kallósdi-patak-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Emellett feltárjuk annak lehetséges következményeit és következményeit, valamint az üggyel kapcsolatos különböző álláspontokat és véleményeket. Kétségtelen, hogy a Kallósdi-patak olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amely megérdemli, hogy széles és kritikus szemszögből foglalkozzunk vele.
Kallósdi-patak | |
Közigazgatás | |
Országok | Magyarország |
Földrajzi adatok | |
Forrás | Kallósd, Zala vármegye |
Torkolat | Zala, Kehidakustány-Barátsziget |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Kallósdi-patak a névadó falu nyugati határában ered, és útját keleti irányban folytatva végigfolyik a községen, így a Szt. Anna körtemplom mellett is elhalad. Kallósd mai lakóházai az általa kivájt völgyben bújnak meg. A település elején jobbról, a délre található szőlőhegyek irányából felveszi a legjelentősebb mellékvízfolyását, majd hamarosan Kehidakustány Barátsziget falurészére ér. Itt átfolyik a 7352. számú Zalabér-Zalaapáti összekötő út alatt, majd a házaktól keletre, a folyó torkolatától 39,7 folyamkilométerre eléri a Zalát.
A Kallósdi-patak vízgyűjtő területe a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG) működési területéhez tartozik.