Kallósd

Napjainkban a Kallósd a mai társadalomban nagyon fontos témává vált. Megjelenése óta a közönség széles spektrumának érdeklődését felkeltette és felkeltette. Akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Kallósd alapvető szerepet játszott a társadalom fejlődésében és evolúciójában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kallósd hatását és jelentőségét, elemezzük különböző oldalait, és egyedülálló betekintést nyújtunk ebbe a lenyűgöző témába.

Kallósd
A kallósdi Szent Anna-kerektemplom
A kallósdi Szent Anna-kerektemplom
Kallósd címere
Kallósd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállásközség
PolgármesterFarkas Andrásné (független)
Irányítószám8785
Körzethívószám83
Népesség
Teljes népesség108 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség17,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 17° 04′ 00″
Kallósd (Zala vármegye)
Kallósd
Kallósd
Pozíció Zala vármegye térképén
Kallósd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallósd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kallósd község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban, Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zalától kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a Zalaapáti–Zalaszentgrót–Zalabér között húzódó 7352-es útból kiágazó 73 208-as számú bekötőúton érhető el. Almásházával és Bezeréddel földutak kötik össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik. A falu legjelentősebb vízfolyása a Kallósdi-patak.

Története

Kallósd első említése 1217-ből való a zalai vár földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A 14. századtól a kapornaki apátság birtokához tartozott. A 17. században a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát 1711-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma 1740-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája 1814-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.

Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.

Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Farkas Károly (SZDSZ)
  • 1994–1998: Farkas Károly (SZDSZ)
  • 1998–2002: Farkas József (független)
  • 2002–2006: Farkas József (független)
  • 2006–2010: Farkas József (független)
  • 2010–2014: Farkas Andrásné (független)
  • 2014–2019: Farkas Andrásné (független)
  • 2019-től: Farkas Andrásné (független)

Kallósd község önkormányzatának hivatalos honlapja a http://kallosd.hu címen érhető el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
91
94
91
107
97
108
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 72,3%-a római katolikusnak vallotta magát (24,1% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Légifotó a Szent Anna templomról
  • Fő nevezetessége a román stílusú Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a 13. században épült. Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel épült, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. A kő alapzaton téglafalak állnak, és azokat harang alakú lemeztető fedi. A keleti oldalon a körtemplomhoz alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn falsávok tagolják. Hasonló kerek templom áll az országhatár szlovéniai oldalán, Nagytótlakon és romos állapotban Vitenyédszentpálon (Bagod) is. A Kisalföldön Pápoc temploma hasonló. Az ilyen típusú templomokat az írott források gyakran „Rotunda ecclesia”-nak, azaz kerek templomnak nevezik. Ez a megnevezés több település (például Kerekszenttamás) nevében előfordul, és ebből arra következtethetünk, hogy azokban egykoron kerek templom állott. http://kallosd.hu/galeria/
  • Páduai Szent Antal kápolnája a falu központjától mintegy háromnegyed kilométerre, egy dombon áll. Ez a kápolna is búcsújáróhely, a misére sokan összegyűlnek. A mindössze 10 ülőhelyes épületben ritkán esküvőket is tartanak. Búcsú minden évben a június 13-a utáni vasárnapon van.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  5. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  6. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  9. ↑ Kallósd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Források

  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
  • Sena Sekulić-Gvozdanović (1994): Templom erődítések Horvátországban. Tankönyvkiadó, Zágráb.
  • Bakay Kornél (1997, 1998, 2005): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. III. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc
  • Guzsik Tamás (2001): Beszélő kövek.
  • Dékány Tibor: Négykaréjos kápolnák nyomában.
  • Valter Ilona (2005): Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest
  • Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
  • Szent Anna körtemplom

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot