Ma a Kallina Mór-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Kallina Mór olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és társadalmi osztályt érint, és hatása a mindennapi élet különböző területein érezhető. Miközben folytatjuk a Kallina Mór különböző aspektusainak feltárását, fontos szem előtt tartani a relevanciáját, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünket. Ebben a cikkben elmélyülünk a Kallina Mór különböző aspektusaiban, elemezzük következményeit, és hasznos információkkal szolgálunk a téma jobb megértéséhez. Tehát csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra, miközben többet fedezünk fel a Kallina Mór-ről és annak társadalmunkban betöltött fontosságáról!
Kallina Mór | |
Fényképe 1897 körül | |
Született | Velká Bíteš |
Elhunyt | 1913. május 5. (68 évesen) Budapest |
Állampolgársága | osztrák |
Házastársa | Schmidt Anna (h. 1874–1911) |
Gyermekei | Kallina Géza Sándor |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-3-6) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallina Mór témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kallina Mór (Velká Bíteš, Morvaország, 1844. szeptember 20. – Budapest, 1913. május 5.) építész.
Prágában, a német műegyetemen tanulta az építészetet, majd 1867–69-ben a bécsi akadémián folytatta művészeti tanulmányait. Ezután Bécsben dolgozott Otto Wagner építész irodájában, ugyanis 1870-ben a Pesti Izraelita Hitközség őt kérte fel arra, hogy a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát tervezze meg, amelyben Kallina volt segítségére, aki az építkezés kivitelét is vezette. Így került Kallina Mór a magyar fővárosba, ahol megbízták különböző bérpaloták felépítésére, s ezáltal jelentős szerepet játszott az 1870-es években a rohamosan fejlődő Budapest városképének művészi kialakításában, s le is telepedett a városban.
Az új Országházra kiírt pályázaton Ottó Wagnerrel közösen indult, s az első három díj egyikét nyerte Steindl Imre és Hauszmann Alajos mellett. Vejével, Árkay Aladár építőművésszel együtt a Budai Vigadóra kiírt pályázat első díját is megnyerték, s ők valósították meg a terveket, 1900-tól 1910-ig dolgoztak közösen. Hamarosan Horváth püspök, a Kerkápolyi, Ráth, Mocsonyi, gróf Bissingen, gróf Bethlen, gróf Bánffy, báró Baich családok építésze lett.
Első munkái közé tartozott a Szentkirályi utcai Nemzeti Tornacsarnok épülete, majd a Várbeli kis evangélikus templom (1896) és a Fiumei Úti Sírkertben található Thalmeyer-sírbolt. Ő tervezte a Szent Gellért-emlékmű architektúráját is. Egyik legtekintélyesebb épülete volt a honvédelmi minisztérium palotája Budán és a Dísz téren felépült Honvéd Főparancsnokság palotája. Műveire a neoreneszánsz stílus a jellemző.
Felesége Schmidt Anna (1848–1911), Schmidt Henrik pesti polgár és Windisch Anna lánya, akit 1874-ben vett nőül.
Gyermekei