Ma a Kamondy László lenyűgöző világában fogunk elmélyülni, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Kamondy László eredetétől a mai hatásig számtalan kutatás és vita tárgya volt. Az évszázados múltra visszatekintő Kamondy László fejlődött, és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez. Ebben a cikkben a Kamondy László számos aspektusát tárjuk fel, a legtörténelmibb vonatkozásaitól kezdve a modern világra gyakorolt hatásáig. A terület szakértőivel együtt megvizsgáljuk főbb jellemzőit, kihívásait és lehetőségeit, mély és teljes képet adva a Kamondy László-ről és a jelenlegi kontextusban való relevanciájáról.
Kamondy László | |
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | Tóth László 1928. november 27. Balatonmagyaród |
Elhunyt | 1972. október 23. (43 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | József Attila-díj (1965) |
Halál oka | öngyilkosság |
Kamondy László aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamondy László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kamondy László (eredeti neve: Tóth László) (Balatonmagyaród, 1928. november 27. – Budapest, 1972. október 23.) magyar József Attila-díjas (1965) író, drámaíró.
Szülei: Tóth László (1902-1973) és Tóth Lászlóné (1908-1981) voltak. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte el. 1951-1960 között a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora volt. 1960-tól a Vígszínház, a Madách Színház, valamint a Mafilm dramaturgjaként dolgozott. Öngyilkos lett 1972. október 23-án.
Önálló köteteire jellemző a novella műfajának formai és szemléletbeli megújítása: a sematizmussal való szakítás mellett a hősök mikrokörnyezetének szociográfiai hitele megjelenítésére törekedett. A társadalmi valóságot magánéleti konfliktusokba sűrítve ábrázolta az 1960-as, 1970-es években sikerrel bemutatott színműveiben is (Vád és varázslat, Lány az aszfalton).
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 4.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1.