Kaszkád
Ebben a cikkben a Kaszkád lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztály és hely figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a tudományos világra gyakorolt hatásáig a Kaszkád nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki minden típusú egyénben. Ezeken az oldalakon a Kaszkád különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a mai fejlődéséig. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Kaszkád-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
A kaszkád a magyar nyelvben francia-olasz eredetű szó (franciául: cascade, olaszul: cascata).
A kertkultúrában
Fő jelentéseként a kaszkád kisebb, többnyire mesterséges vízesés vagy zúgó, az ún. vonalas vízarchitektúra-elemek egyike. Gyakori egyes típusú (főként barokk, illetve rokokó) díszkertekben, amelyekben a műzuhatag a csörgedező patakot imitálja. Több, lépcsőzetesen elhelyezett vízmedencét összekapcsolva az átbukókon lezúduló víz egységes vízfüggöny benyomását kelti. Jelentős előnye, hogy párolgó és egyúttal porló víz frissíti és hűti a levegőt.
Legismertebb magyarországi példája a kettős vízlépcső a fertődi Esterházy-kastély déli homlokzata előtt. Ugyancsak kettős vízlépcsőt alakítottak ki Bécsben a Belvedere palota kertjében.
A fizikában
A kémiában
A vegyiparban kaszkádnak az egyszerű műveleti folyamatok sorba kapcsolásával kialakított műveleti egységeket nevezik. Így például az ellenáramú desztillálásnál a tányéros rektifikáló oszlopot állítják össze kaszkád rendszerben.
Az elektronikában
Közgazdaságban, pszichológiában
Jegyzetek
- ↑ Gazlap: Fertőd, Esterházy kastélykert. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ táj-kert: Bécs történeti kertjei IV: "Szép kilátás", vagyis Belvedere
Források
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 636. o. ISBN 963-9257-02-8