Katalán kiejtés

A katalán kiejtés a latin nyelv helyi jellegzetességeket is magán viselő kiejtéséből alakult ki évszázadok alatt. Több nyelvjárása létezik, melyet az alábbi táblázat mutat be:

A katalán nyelvjárási elosztása

Blokk	Nyugati katalán Bloc Occidental		Keleti katalán Bloc Oriental
Nyelvjárás	Északnyugati Nord-Occidental	Valenciai Valencià	Központi Central	Baleári vagy Szigeti Baleàric	Északi Septentrional/Rossellonés	Algherói Alguerès
Terület	Spanyolország, Andorra	Spanyolország			Franciaország	Olaszország
	Andorra, Lleida tartomány, Tarragona tartomány nyugati része, La Franja (Aragónia keleti széle)	Valencia autonóm közösség, El Carxe (kis terület Murcia északkeleti részén)	Barcelona tartomány, Tarragona tartomány keleti része, Girona tartomány nagy része	Baleár-szigetek	Roussillon/Észak-Katalónia	Alghero városa Szardínián

Ezen főbb nyelvjárásokon belül számos alnyelvjárás található, ezek azonban csak apró kiejtésbeli, szóhasználati és esetlegesen kisebb nyelvtani eltérésekben különböznek egymástól.

Az ábécé

Bővebben: Katalán ábécé

Az ábécé a latin ábécé mind a 26 betűjét használja: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.

A katalán írás használja még a következő mellékjeles betűket is: à, é, è, í, ó, ò, ú; ï, ü; ç, valamint betűkapcsolatokat is: gu, gü, ig, ix, ll, l·l, ny, qu, qü, ss, tg, tj, tx, tz, azonban ezek egyike sem számít külön betűnek az ábécébe sorolásnál.

A hangsúly

A hangsúly a katalánban általában az utolsó három szótag valamelyikére esik. A konkrét szabály a következő:

• egy szótagú szavak általában hangsúlyosak, kivéve a következőket: a, amb, de, el, en, es, et, hi, i, la, li, per, que, un, us.
• a hangsúly a szó utolsó szótagára esik, ha a szó kettőshangzóra, kettőshangzó+s-re, s kivételével mássalhangzóra, mássalhangzó-kapcsolatra vagy a, o, u+n-re végződik: dinou, espais, cansat, despatx, algun;
• a hangsúly az utolsó előtti szótagra esik, ha a szó magánhangzóra, de nem kettőshangzóra, magánhangzó+s-re illetve e, i+n-re végződik: costa, divendres, examen, passin;
• minden más esetben a hangsúlyt ékezet jelöli (nagybetűkön is!), mégpedig:
  • éles ékezet a zárt -n, -n és az i-n és u-n: procés, rodó, difícil, públic;
  • tompa ékezet a nyílt -n, -n és az a-n: cafè, memòria, màquina.

Gyakori, hogy ha egy magánhangzóra végződő szót egy magánhangzóval kezdődő szó követ, ezt a két magánhangzót összevonják egy hanggá. Ilyenkor a hangsúlyos hang mindig megmarad, ebbe olvad a másik hang. Két hangsúlytalan hang összevonása esetén általában az és az hangok maradnak meg: anar a → , sense ou → , que es → .

A magánhangzók

A katalán irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:

Katalán magánhangzók

	Elöl képzett	Középen képzett	Hátul képzett
Zárt	()
Félig zárt		()
Félig nyílt
Nyílt

A nyugati nyelvjárásokban általában a középen képzett hang nem található meg – így a valenciai standardban sem.

Hangsúlyos szótagban mindkét nyelvjárásban hét hang lehetséges, ezek: , , , , , , . Hangsúlytalan helyzetben a nyugati nyelvjárásban a kétféle e és o hang egy-egy zárt -ben, illetve -ban egyesül, így öt hang lehetséges ilyen szótagban: , , , , . A keleti nyelvjárásban hangsúlytalan helyzetben az a és az e hangok egy középen képzett hangban, az o hangok és az u pedig az hangban egyesülnek, míg az i változatlan marad, így háromféle hang lehetséges: , , .

Mivel a katalán írás nem fonetikus, a fenti hangokat a következő betűkkel írja le:

Betű(k)			Kat. hang	Val. hang	Példák	Katalónia kiejtés	Valenciai kiejtés
a	hangsúlyosan				despatx, pare	,	,
	hangsúlytalanul				porta, patata	,	,
à	mindig hangsúlyos				mà, àpat	,	,
e	hangsúlyosan				cel, terra cent, llet	, ,	, ,
	hangsúlytalanul	a előtt			teatre, real	,	,
		minden más esetben			recte, carretera	,	,
è	mindig hangsúlyos				cafè
é	mindig hangsúlyos				procés
i	hangsúlyos magánhangzó és g között		-		maig
	hangsúlyos magánhangzó és x között		-		fluix
	hangsúlytalanul magánhangzók között				noia, feien	,	,
	egyébként				fill, dinar	,	,
í	mindig hangsúlyos				difícil
o	hangsúlyosan				obra, escola boca, senyor	, ,	, ,
	hangsúlytalanul				orella, mallorquí	,	,
ò	mindig hangsúlyos				pròleg
ó	mindig hangsúlyos				rodó
u	g, q és e, i között		-		guerra, quinze	,	,
	hangsúlytalanul magánhangzók között valamint g, q és a, o között				creuen, aigua, quatre	, ,	, ,
	egyébként				junta, fumar	,	,
ú	mindig hangsúlyos				menú

Ha az i és u betűk másik magánhangzóval kapcsolódnak, akkor kettőshangzók keletkeznek, a következőképp (a perjel utáni kiejtés a valenciai nyelvjárásé, ahol nincs megadva, megegyezik a standardal):

• magánhangzó+i: aigua /, rei , avui ;
• magánhangzó+u: taula /, riu , nou , duu ;
• i+magánhangzó: seient /, feia /, iogurt /;
• u+magánhangzó: guant , quota / (g, q után és e, i előtt álló u-t csak akkor ejtjük félhangzóként, ha ü jelöli: seqüència /, de: seguir /).

Néhány esetben előfordulnak hármashangzók is: creieu /, guaita /.

Nem alakul ki kettős- vagy hármashangzó, ha az i vagy u hangsúlyos: vei /.

Nem ejtjük kettős- ill. hármashangzóként a kapcsolatot, ha az i-n vagy u-n tréma látható: agraïa /, diürètic .

Nem alkotnak kettőshangzót a co-, contra-, re- stb. magánhangzóra végződő előtétszavak, illetve az -int, -isme, -ista fénévképzők és a főnévi igenév -ir toldaléka. Néhány szónál az ékezet jelentésmegkülönböztető lehet, pl. mà „kéz” – ma „enyém (hangsúlytalan alak)”. A nyelvben 15 ilyen pár található.

Nyílt és zárt hangok

Általában nyílt /ɛ/ található a következő szavakban:

• ha a következő szótagban i vagy u található, pl. conveni, dèbil, ètic, evangeli, mèrit, obsequi; cèl·lula, fècula, ingenu, molècula, perpetu (kivéve a església, sépia, Dénia, séquia szavakat),
• a hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: anècdota, cèlebre, gènere, gènesi, pèrgola, rèplica (kivéve a llémena, témpores, térbola szavakat),
• a legtöbb szaknyelvi szóban: acèfal, clavicèmbal, elèctrode, espècimen, telègraf (kivéve az -edre, -ense, -teca, -tema végződésű szavakat: poliedre, castrense, biblioteca, teorema),
• az -ecta, -ecte, -epta, -epte végű szavakban: col·lecta, afecte, correcte, respecte; recepta, concepte, excepte, precepte (kivéve a reptar ige ragozott alakjait),
• l, l·l, rr vagy r+mássalhangzó előtt: arrel, cel, cruel, empelt, fel; novel·la, parcel·la (kivéve az olyan szavakat, mint a belga vagy selva); esquerre, ferro, guerra, serra, terra; cert, comerç, ert, hivern, perdre, verd, verge (de labiálisok és velárisok előtt általában ferm, herba, serp, terme; cerca, cercle, perca, verga),
• főnevekben és melléknevekben, amelyek -ndr- csoportot tartalmaz, valamint a cerndre igében: cendra, divendres, gendre (de zárt a főnévi igenévi -endre végződében: defendre, entendre, prendre, vendre, és ragozott alakjaiban is),
• az eu kettőshangzóban: preu, deu, europeu, fideu, peu, trofeu, seu (kivéve az olyan szavakat, mint a creu, greu, meu),
• valamint a következő szavakban: Josep, Vicent, Benimuslem,

más esetben az e általában zárt /e/. Kivételként a què, perquè és València szavakban, valamint néhány más esetben, pl. (època, sèrie stb.) zártan ejtik az e-t.

Általában nyílt /ɔ/ található a következő szavakban:

• ha a következő szótagban i vagy u található, pl. elogi, lògica, misogin, mòrbid, odi, oli, tònic; còmput, cònjuge, corpus, mòdul,
• a legtöbb hátulról számított harmadik szótagon hangsúlyos szavakban: apòstata, còlera, còmoda, còmplice, nòmada, pòlissa (kivéve a fórmula, góndola, pólvora, tómbola, tórtora szavakat),
• a legtöbb szaknyelvi szóban: amorf, demagog, patogen, poliglot (kivéve az -forme és -oma végződésű szavakat, mint pl. pluriforme, glaucoma),
• az -os végződésű szavak nagy részében: arròs, espòs, gros, mos, terròs (kivéve az -ós végződésű melléknevekben, mint pl. animós, enfadós, poregós),
• sok -osa végződésű szóban: cosa, llosa, prosa, rosa (de nem az olyan szavakban, mint glucosa, rabosa, sosa),
• a következő végződésű szavakban:
  • -oc, -oca: albercoc, foc, groc; bajoca, lloca, oca (de zárt a boc, boca, moca szavakban),
  • -ofa: carxofa, estrofa, Moncofa,
  • -oig, -oja: boig, goig, roig; boja, roja (de zárt a estoig szóban),
  • -ol, -ola: bunyol, caragol, fesol; castanyola, escola, pistola, redola, revola, tremola (de zárt a bola, cola, gola szavakban),
  • -oldre: absoldre, moldre, resoldre,
  • -olt, -olta: desimbolt, solt; mòlta, volta (de zárt a molt és escolta szavakban),
  • -pondre: compondre, correspondre, respondre,
  • -ort, -orta: esport, fort, sort, tort; horta, porta,
  • -ossa: brossa, carrossa, destrossa (de zárt a bossa és gossa szavakban),
  • -ost, -osta: cost, impost, pressupost, rebost; crosta, posta (de zárt az agost és angost szavakban),
  • -ot, -ota: clot, devot, got, grandot, xicot; cabota, pilota, quota (de zárt a bot, nebot, bota, gota szavakban),
• a legtöbb oi-t tartalmazó szóban: Alcoi, almoina, boira, heroi, troica (de zárt az -oix végződésű szavakban, mint pl. coix és moix),
• a legtöbb ou-t tartalmazó szóban: bou, dijous, moure, nou, ou, ploure, prou, sou (de zárt a sou szóban, valamint ingadozik a pou kiejtése, myel lehet nyilt és zárt is),
• a cloure participiumában és származékaiban: desclòs, exclòs, inclòs, reclòs (de zárt a fondre ige participiumában és származékaiban: fos, confós, difós, infós),
• az -o végződésű mutató névmásoknál: açò, això, allò, bo, do, so, to, tro, ressò, ultrasò,

más esetben az o általában zárt /o/. Kivételes eset a però szó, melyben az o hangsúlytalan: .

Magánhangzók hangkötése

Ha két szó egymás mellé kerül, az első szó végső és a második szó kezdő hangja hat egymásra. Ez a hatás a következő lehet:

• két hangsúlyos hang találkozása esetén nem történik változás a kiejtésükben: pi alt , carrer ample ;
• ha az hang találkozik egy másikkal, általában elhagyjuk: aquesta eina , mà esquerra ;
• ha két találkozik, csak egyet ejtünk: quinze amics ;
• ha két azonos hang találkozik, csak egyet ejtünk: comprar armes ;
• ha a szó végi hangsúlyos hang után a következő szó i-vel, u-val vagy hangsúlytalan o-val kezdődik, kettőshangzó képződik: serà inútil , va obrir , qui ho fa
• különleges eset: hi ha .

A valenciai esetében ezek a változások (az utolsó kivételével) nem történnek meg, mert ott nincs hang. Ettől függetlenül általában itt is kiesik a hangsúlytalan hang két magánhangzó találkozásánál, pl.: una escala .

Nyelvjárási eltérések

Bizonyos magánhangzókat a nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejthetnek. Ezek közül a legismertebbek:

Betű(k)			Hang(ok)	Példák
a	Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) hangsúlyosan			pare
	Mallorca nagy részén hangsúlyosan			pare
e	Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan	Csak a nyílt változat esetén.		terra (Valenciában), (a szigeteken)
	Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan	Nyílt és zárt verzió esetében is.		terra , cent
	Baleári nyelvjárásban hangsúlyosan	Harmadik kiejtési variánsként.		sec
	Algheróban hangsúlytalanul			recte
	A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul	Nazálisok és szibilánsok (sziszegőhangok) előtt, egyes területeken mássalhangzó előtt is		enclusa , eixam , terròs
		Palatálisok előtt, az -ement végződés hangsúlytalan elemében		senyor , creixement
ia	A Baleár-szigeteken			història , família
o	Valenciában, Mallorcán és Menorcán hangsúlyosan	Csak a nyílt változat esetén.		obra (Valenciában), (a szigeteken)
	Észak-Katalóniában és Algheróban hangsúlyosan	Nyílt és zárt verzió esetében is.		obra , fosc
	Mallorcán hangsúlytalanul			orella
	A nyugati nyelvjárásban hangsúlytalanul	Bilabiálisok előtt, valamint hangsúlyos, magas hangrendű szótag előtt		cobert , conill
u	Észak-Katalóniában néhány területen			but , fulles
ua	A Baleár-szigeteken			aigua , llengua

Valenciában jellemző a kiejtésre, hogy a szó végi hangsúlytalan a hasonul az előző szótag hangsúlyos hangjához, ha az nyílt: pilota , serra . Hasonló jelenség az igéknél az egyes szám első és harmadik személyének -a végződésének -ként való ejtése: canta , cantava .

A valenciaiban az irodalmi ejtés megköveteli a magánhangzók és a x közötti i kiejtését, ez azonban gyakran mégis elmarad, a keleti nyelvjáráshoz hasonlóan: caixa → .

A nyugati nyelvjárásban az o-t gyakran -nak ejtik hangsúlyos i előtt vagy labiálist tartalmazó szótag előtt: collir , obert . Az egész nyelvterületre jellemző egyes beszélőknél, hogy a nazális mássalhangzók között álló magánhangzókat nazálisan ejtik: diumenge .

Mássalhangzók

Katalán mássalhangzók

	bilabiális	labiodentális	dentális/ alveoláris	posztalveoláris	palatális	veláris
nazális
plozíva
affrikáta
frikatíva		()
pergőhang
legyintőhang
laterális
approximáns

Ezeket a hangokat a katalán helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:

Betű(k)		Kat. hang	Val. hang	Példák	Katalónia kiejtés	Valenciai kiejtés
b	szó elején vagy m után			buscar, també	,	,
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt			àrab, dubte	,	,
	hangsúlyos magánhangzó és l között			poble, de: Bíblia	,	,
	szó végén m után	-		amb, tomb	,	,
	minden más esetben			dèbil, herba	,	,
c	e, i előtt			cèntim, acer	,	,
	zöngés mássalhangzó előtt			anècdota
	hangsúlyos magánhangzó és l között			article
	szó végén n után	-		blanc, cinc	,	,
	minden más esetben			cama, taca, amic	, ,	, ,
ç	zöngés mássalhangzó előtt			feliçment
	minden más esetben			ça, caçar, capaç	, ,	, ,
ch	francia eredetű szavakban			chaise-longue
	régies helyesírású nevekben			March
cn				tècnic
cz				èczema
d	szó elején vagy l, m, n betű, illetve , , , , , hangok után			dependent, falda, capdavall	, ,	, ,
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt			fred, adquirir	,	,
	szó végén l, n után és az -rds kapcsolatban	-		dividend, perds	,
	minden más esetben			vida, perdó	,	,
dj				adjunt
dl				adlàter
dm				admetre
f				família, bufar, escalf	, ,	, ,
g	szó elején vagy n után, idegen eredetű szavakban e, i előtt is			gana, guia, enganyar, geisha	, , ,	, , ,
	hangsúlyos magánhangzó és l között			regla, segle	,	,
	e, i előtt			girar, bogeria	,	,
	szó végén i után hangsúlyos szótagban			roig, desig	,	,
	szó végén n után	-		sang
	szó végén más esetben			llarg, càstig	,
	minden más esetben			plegar, aigua, seguir	, ,	, ,
gn				digne, magnet	,	,
h	néhány, főként idegen vagy hangutánzó szóban			ehem, ha ha ha, halar, hawaià, hobby	, , , ,	, , , ,
	általában	-		hospital
j	néhány spanyol eredetű szóban			jaleo, orujo	,	,
	néhány angol eredetű szóban			jazz
	néhány olasz és német eredetű szóban			jacuzzi
	szó végén vagy zöngétlen mássalhangzó előtt			rajput
	általában			jardí, pujar	,	,
k	csak nevekben és idegen szavakban található			kòdak
kh	csak nevekben és idegen szavakban található			khi, khàzar	,	,
l	magánhangzó és mássalhangzó között, valamint szó végén			altre, pernil	,	,
	minden más esetben			blau, fila	,	,
l·l				novel·la
ll	néhány idegen eredetű szóban			collage, krill, allegro	, ,	, ,
	általában			llapis, full	,
m	f, v előtt			nimfa, tramvia	,	,
	minden más esetben			mare, comte	,	,
n	f, v előtt			enfadat, canvi	,	,
	g , j, ll, x előtt			gínjol, panxa	,	,
	c /k/, g /g/, k, q előtt			cinc, enganyar, tranquil	, ,	, ,
	minden más esetben			plena, parent	,	,
ny				senyal, bany; de: pinyin	, ;	, ;
p	szó végén m után vagy m és egy másik mássalhangzó (de nem l vagy r) között, valamint szó elején s előtt	-		camp, assumpte, psoriasi	, ,	, ,
	minden más esetben			pla, vespre	,	,
q	csak u vagy ü állhat utána			què, qüestió	,	,
r	szó elején vagy l, m, n, s után			roba, somriure	,	,
	általában szó végén (többes számban is)	-		por, dormir, flors	, ,	, ,
	minden más esetben			cara, comerç	,	,
rr				terra
s	magánhangzók között, zöngés mássalhangzó előtt, valamint n és hangsúlyos magánhangzó között			casa, bisbe, enfonsar	, ,	, ,
	az -çs, -igs, -nxs, -xs végződésekben	-		desigs, falçs	,	,
	minden más esetben			sìs, sastre	,	,
sc	e, i előtt olasz eredetű szavakban			crescendo
	e, i előtt katalán szavakban			ascensor, ressuscitar	,	,
	minden más esetben			escola, fosc	,	,
sch	német eredetű szavakban			kirsch
sh	angol eredetű szavakban			geisha
ss				assaig, massa	,	,
t	zöngés mássalhangzók előtt			gatvaire, viatge, dotze	, ,	, ,
	szó végén l, n után	-		molt, fugint	,	,
	az -rts végződésben	-		dimarts
	minden más esetben			total, manta	,	,
tg	csak e, i előtt állhat, néhány összetett szóban lásd: t + g			metge, heretgia; de: catgut	, ;	, ;
tj				mitja, fetjut	,	,
tl				atlas
tll				vetlla
tm	szakszavakban			atmosfera
	minden más esetben			setmana
tn	szakszavakban			etnologia
	minden más esetben			cotna
ts	szó elején			tsar
	minden más helyzetben			lletsó
tx				cotxe, despatx	,	,
tz	szó végén (ritka)			hertz, solonetz	,	,
	minden más esetben			atzar, etzibar	,	,
v	szó elején vagy n után			vaca, enviar	,	,
	minden más esetben			aviat, servir	,	,
w	néhány angol eredetű szóban			web, swing	,	,
	szó elején vagy n után			wàter
	minden más esetben			darwinisme
x	szó elején, mássalhangzó után			xocar, punxa	,	,
	általában i után, általában u végű kettőshangzó után			mateix, guix, rauxa	, ,	, ,
	az ex kapcsolatban néhány latin eredetű szóban			extensió
	az ex kapcsolatban magánhangzók, és h előtt, valamint az oxi-, hexà- előtétekben			èxit, oxigen, hexàgon	, ,	, ,
	ce, ci előtt			excepte
	minden más esetben (i után latin eredetű szavakban is)			fixar, maximal	,	,
y	csak nevekben és idegen szavakban található	/		yacht, Ruyra, hobby	, ,	, ,
z				zero, tretze	,	,
zz	angol eredetű szakban			jazz, fizz	,
	olasz eredetű szakban			pizza, jacuzzi	,	,

Megjegyzések:

• Az r szó végén a keleti nyelvjárásban általában néma, de néhány szóban kiejtik: amor /, car , cor , favor /, futur , mar , militar , posterior /, pur , terror /, ulterior /. Főnévi igenevek végén is néma keleten, de visszaható igéknél ott is kiejtik: portar /, portar-se /. Nem ejtik az első r-et a teljes nyelvterületen az arbre /, marbre /, perdre / szavakban. A prendre igében és származékaiban (aprendre, soprendre stb.) sem ejtik az első r-et a főnévi igenévben és az abból képzett igealakokban, ejtik viszont a többi alakban: prendre / → prendré /, prendria / stb., de: prenc /, prenia /. Hasonlóan viselkedik a cerndre / is.
• Vidéki közbeszédben az s j, r, x előtt gyakran asszimilálódik, és megnyújtja ezeket a hangokat: Israel /, desxifrar /. Ez azonban nem általános, beszélőtől és vidéktől függ.
• A tz kapcsolatot az -itzar végződésben gyakran egyszerű -nek ejtik: realitzar / vagy /.
• Szó végén csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben állhat a v betű. Ebben az esetben a kiejtése lesz: Txékhov /, Kíev /.
• A esfinx, larinx, linx szavakban az x kiejtése helyett lehet egyszerű is: / → /, / → /, → .
• A w kiejtése beszélőtől függően a helyett lehet is: edelweiss /.
• A q betűt önállóan csak néhány közel keleti névben, illetve szóban használják, kiejtése ebben az esetben : Qatar /.
• A valenciaiban nem hibás a hosszú mássalhangzók, pl. tl, tll, l·l stb. rövid ejtése.

Mássalhangzók hangkötése

Ha két szó egymás mellé kerül, az első szó végső és a második szó kezdő hangja hat egymásra. Ez a hatás a következő lehet:

• a szó végi néma mássalhangzók legtöbbjét magánhangzók előtt kiejtik: cinc homes , sang i aigua , pa amb oli , Sant Hilari , vint-i-dos , cent homes /, venent-ho / stb.;
• a szó végi l meglágyul ll és ny előtt: el llop /, el nyam /;
• a szó végi -ç, -f, -ig, -ix, -s, -tx zöngéssé válik magánhangzó vagy zöngés mássalhangzó előtt: les altres /, mig any ;
• a szó végi -p, -t, -c zöngéssé válik zöngés hang előtt: pot venir /. Különleges eset a tot llest ;
• a szókezdő b-, d-, g- rendre , , lesz magánhangzók és -ç, -f, -ig, -ix, -l, -s, -tx után (a d- nem változik -l után): una boira /, peix gros , pa dur /, fil groc ;
• a szó végi -s-t r-, s-, x- előtt nem ejtik: dues raons /, molts xais ;
• a szó végi -n-t b-, m-, p-, v- előtt -nek ejtik: un marit , bon vi ;
• a szó végi -n-t és hangok előtt -nek ejtik: un cos , un gat .

Nyelvjárási változatok

Egyes mássalhangzókat az egyes nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejtenek. Ezek közül a legismertebbek:

Betű(k)		Hang(ok)	Példák
g	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) e, i előtt		gent
	egyes beszélőknél a Baleár-szigeteken e, i előtt		regir
j	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)		jove /
	egyes beszélőknél a Baleár-szigeteken		roja
ll	a Baleár-szigeteken		llapis , full
rr	a Baleár-szigeteken és Algheróban szó végén is előfordul		amarr , torr
sc	a Baleár-szigeteken e, i előtt		piscina , ascensor
tg	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà) e, i előtt		viatge /
tj	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)		platja
tll	a Baleár-szigeteken		vetlla
tx	egyes beszélőknél magánhangzók között		cotxe /, despatxar /
tz	a Baleár-szigeteken szó végén		utilitz
	Közép-Valenciában és Északnyugat-Katalóniában (Ribagorçà)		dotze
v	Valencia egy részén, Tarragona környékén és a Baleár-szigeteken és Algheróban szó elején vagy n után		vaca /, enviar /
x	a Baleár-szigeteken minden olyan helyzetben, amikor az irodalmi nyelvben -t ejtenek		examen , oxigen

A Baleár-szigeteken gyakori a mássalhangzók asszimilációja, nem csak az irodalmi kiejtésnél megadott kapcsolatokban, pl.: sac buit , dissabte , parlar stb. Az s kiejtése gyakran torzul a következő mássalhangzó miatt: ses roses , el bisbe stb. Ha szókapcsolatokban két s kerül egymás mellé, az első -re változik: ses senyores .

Szintén a szigetekre jellemző, hogy a szó végi mássalhangzók zöngétlenné válnak. Ez ott gyakori, hiszen a jelen idejű egyes szám első személyű igealakok általában mássalhangzóra végződnek, pl.: comprov , envej .

A valenciai nyelvterületen gyakori, hogy az ads-, obs-, subs- prefixumokban a b, d kiesik: adscripció /, obscuritat /, subscriure /. Hasonlóan a szó eleji gn-, mn- pn- kapcsolatokban csak az n-et ejtik, pl.: gnom . A fent meg nem nevezett esetekben a kiejtés megfelel az irodalmi nyelvnek.

Források

• Introduction. In Alan Yates: Catalan. (angolul) London: Hodder & Stoughton. 1975. 1–26. o. = Teach Yourself Books, ISBN 0 340 58820 9 Hozzáférés: 2019. február 23.  
• Ortografia catalana. (katalánul) 1. Barcelona: Institut d’Estudis Catalans. 2017. ISBN 978-84-9965-360-0 Hozzáférés: 2019. február 23.  ^{[halott link]}
• Ortologia i Ortografia. In Gramàtica normativa valenciana. (katalánul) 1. València: Acadèmia Valenciana de la Llengua. 2006. 20–77. o. = Collecció Textos Normatius, 2. ISBN 84-482-4422-2 arch Hozzáférés: 2019. február 23.  
• Laut und Schrift. In Jenny Brumme: Praktische Grammatik der katalanischen Sprache. (németül) 2. Wilhelmsfeld: Gottfried Egert Verlag. 2007. 1–22. o. ISBN 978-3-936496-53-6 Hozzáférés: 2019. február 23.  
• Aussprache und Betonung. In Karl-Heinz Röntgen: Einführung in die Katalanische Sprache. (németül) . Bonn: Romanistischer Verlag. 2000. 12–26. o. = Bibliothek Romanischer Sprachlehrwerke, 1. ISBN 3-86143-118-1 Hozzáférés: 2019. február 23.  
• Lisa Immensack: Die katalanischen Dialekte der Balearen: Vergleich zwischen Katalanisch und Mallorquinisch, den Dialekten Mallorcas, Menorcas und Ibizas, den Balearen und Kataloniens und Valencias, dem Festland. (németül) München: GRIN Verlag. 2009. ISBN 978-3-640-48742-4 Hozzáférés: 2019. február 23.  

Jegyzetek