A mai világban a Kirkjubøur döntő szerepet töltött be a társadalomban. Befolyása az élet minden területére kiterjed, a politikától a populáris kultúráig. A Kirkjubøur napról napra relevánsabbá válik, és hatása mindenhol érezhető. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy a Kirkjubøur milyen szerepet játszik a társadalom különböző aspektusaiban, és hogyan alakult az idők során. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig a Kirkjubøur soha nem látott érdeklődést váltott ki, vitákat és elmélkedéseket ébresztve mindenféle közönségben. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk a Kirkjubøur-et körülvevő különböző szögeket, hogy megértsük annak fontosságát, és tudjuk, hogyan alkalmazkodjunk állandó változásaihoz.
Kirkjubøur Kirkebø | |
Közigazgatás | |
Ország | Feröer (Dánia) |
Régió | Streymoy régió |
Sziget | Streymoy |
Község | Tórshavn község |
Irányítószám | FO 175 |
Népesség | |
Teljes népesség |
|
Földrajzi adatok | |
Időzóna | GMT, UTC+0 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″Koordináták: é. sz. 61° 57′ 21″, ny. h. 6° 47′ 36″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirkjubøur témájú médiaállományokat. |
Kirkjubøur (dánul: Kirkebø) település Feröer Streymoy nevű szigetén. Közigazgatásilag 2005 óta Tórshavn községhez tartozik. Három fontos műemlékével a szigetcsoport fő látnivalói közé tartozik.
A település a fővárostól délre, Streymoy délnyugati partján található; a sziget legdélibb települése. Előtte fekszik a tengerben az apró, mindössze két hektáros Kirkjubøhólmur szigetecske, amelyet korábban földnyelv kötött össze a szárazfölddel, azt azonban az árapály elhordta. Ugyancsak látható innen a két közeli sziget, Koltur és Hestur.
Közvetlenül a település fölött emelkedik Streymoy legdélebbi hegye, a 308 m-es Kirkjubøambur (más néven Sverrishola) és kissé északabbra a 351 m magas Kirkjubøreyn. A kettő között gyalogút vezet Argirba. Egy másik út a Kirkjubøreyn lábánál Tórshavnba vezet. A viszonylag lapos terület a főváros és Kirkjubøur között kerékpáros kirándulást is lehetővé tesz.
A Streymoy déli csúcsát alkotó fokot a település után Kirkjubønesnek nevezik.
Kirkjubøur a viking honfoglalás idejéből származik. A középkorban Feröer szellemi és kulturális központja volt, és 1111-től az 1538-as reformációig Feröer püspökének a székhelye. Ez idő alatt 34 püspök váltotta egymást.
Ezen a helyen ír szerzetesek éltek már a 7. században. A település az 1300 körüli évekből származó dóm-romokról, a szomszédos 12. századi Szent Olaf-templomról és a szigetek legrégebbi, a viking időkből származó gazdaságáról nevezetes.
A dóm-romokat a feröeriek Múrurinnak („a falak”) nevezik. Eredetileg Feröer legnagyobb temploma, a Magnus-dóm épült itt, de a hagyomány szerint soha nem készült el, ezért nincsenek sem ablakai, sem teteje, sem tornya. Újabb kutatások szerint egy időben be volt fedve az épület. 1772-ben egy lavina súlyos károkat okozott benne. Itt találták meg 1832-ben a Kirkjubø-követ, egy rúnakövet.
A viking korból származó királyi gazdaság Európa legrégebbi lakott faépülete: a 11. századból származik. Itt volt a püspöki székhely és a szigetek első iskolája. Már 17. generáció óta ugyanaz a család lakja.
A Szent Olaf-templom Feröer egyetlen, a középkor óta folyamatosan használatban lévő temploma. Közvetlenül a tengerparton áll, mivel a korábban köztük húzódó földsávot az erózió már elbontotta. Fő nevezetessége a templom székeinek faragása, amely a 14. századból származik. A 14 faragáson 11 apostol és más bibliai alakok tűnnek fel. A 19. században Dániába kerültek, és csak 2002-ben hozták őket vissza Feröerre. Elképzelhető, hogy eredetileg a dóm számára szánták őket.
A település 2005. január 1-je óta Tórshavn község része, előtte Kirkjubøur községhez tartozott.
Év | Lakosság |
---|---|
1986. január 1. | 57 |
1991. január 1. | 56 |
1996. január 1. | 51 |
2001. január 1. | 75 |
2006. január 1. | 76 |
Itt van a végállomása a 101-es busznak, amely Gamlarætt érintésével Tórshavnba közlekedik.
A település legfontosabb látnivalói: