Kisürögd
Napjainkra a Kisürögd a társadalom széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kisürögd vezető szerepet vállalt a helyi és nemzetközi beszélgetésekben. Legyen szó vitatott témáról, releváns közéleti személyiségről, történelmi eseményről vagy társadalmi jelenségről, a Kisürögd emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk, hogy a Kisürögd milyen hatást gyakorolt a modern élet különböző aspektusaira, valamint milyen következményekkel jár a mai relevanciájából.
| Kisürögd (Chișirid) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagyürögd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyürögd (Nojorid) |
| Irányítószám | 417347 |
| SIRUTA-kód | 30176 |
| Népesség | |
| Népesség | 289 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 08″, k. h. 21° 53′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 08″, k. h. 21° 53′ 17″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisürögd (Chișirid), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól délnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagyürögd, Oláhapáti, Biharsályi és Váradpósa közt fekvő település.
Története
Kisürögd, Ürögd Árpád-kori település, nevét 1214-ben, majd 1273 már villa Irgud, Yrug, Ireg, Irgud, neveken említették az oklevelek.
1319-ben Irenugd, 1403-ban Kys Irugd, 1552-ben Kysewrogd, 1808-ban Ürögd (Kis-) h., Irigd mike val., 1888-ban és 1913-ban Kisürögd néven írták.
Neve már az 1273 évi püspöki tizedjegyzékben Irugd néven szerepelt; egyike tehát a legrégibb egyházas községeknek. Földesura a nagyváradi latin szertartásu nagyprépost volt, akinek itt még a 20. század elején is nagyobb birtoka és régi kastélya volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Kis-Ürögd, Bihar vármegyében, dombos vidéken, 313 óhitü, 7 római katholikus lakossal, óhitü anyatemplommal, derék urasági lakházzal és gyümölcsöskerttel. Határa 2539 hold, ... Birja a váradi deák nagyprépost. | ” |
1910-ben 754 lakosából 19 magyar, 735 román volt. Ebből 731 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Györffy György: Bihar vármegye
.svg){kind=small}