Biharsályi
A Biharsályi téma az idők során érdeklődést és vitákat váltott ki. A politikától a tudományig különböző területeken vitatémává vált. A társadalomra gyakorolt hatása jelentős, relevanciája továbbra is elemzésre és elmélkedésre ad okot. Ebben a cikkben a Biharsályi-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk az évek során bekövetkezett fejlődését és mai hatását.
| Biharsályi (Șauaieu) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagyürögd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyürögd |
| Irányítószám | 417352 |
| SIRUTA-kód | 30210 |
| Népesség | |
| Népesség | 271 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 68 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 15″, k. h. 21° 55′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 15″, k. h. 21° 55′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharsályi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Biharsályi (Șauaieu) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő nyúlványai alatt, Nagyváradtól délre fekvő település.
Története
Biharsályi, Sályi Árpád-kori település. Nevét 1291–1294 között in Sauli néven említette először oklevél. 1319-ben v. nostra Sawuly, 1332–1337 között Andreas sacerdos de v. Sauli néven a váradi káptalan birtoka volt. 1319-ben Pósa keleti határosa volt. Papja 1291–1294 között egy évben 1/2 márkát adott a püspöknek; 1332–1336 között évi 15 garas, 1337-ben 14 garas pápai tizedet fizetett. Biharsályi, Sályi nevét a bécsi kódex is említette a 13. században mint nagyobb községet.
A 16. században az egész községet tűzvész hamvasztotta el, úgy hogy összesen 6 család maradt benne.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Sályi, románul Savai, Bihar vármegyében, egy dombon, 290 római katholikus, 316 görög katholikus, 6 református, 3 zsidó lakossal, katholikus és óhitü anyatemplommal. Határa 1590 hold, ... Birja a váradi deák káptalan.”
A Tenkei járás egyik körjegyzősége volt.
Nevezetességek
- Római katolikus templomát 1745-ben alapították, majd 1834-1835 között alapjaitól újjáépítették.
- Görögkeleti templomát 1935-1945 között építették.
Híres szülöttei
- Szacsvay Imre (1818–1849) Kisürögdön született, de Sályiban anyakönyvezték (vö.: Fleisz J.: Szacsvay Imre emlékezete. Budapest, 2011, 9.), országos képviselő, a Képviselőház jegyzője, a függetlenségi nyilatkozat aláírása miatt halálra ítélték.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ http://www.varad.org/hu/plebaniak/biharsalyi[halott link]
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. március 7.)
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}