Kisszalók

Ebben a cikkben elmélyülünk a Kisszalók lenyűgöző világában, megvizsgáljuk az összes releváns szempontot, és teljes és részletes képet adunk a témáról. A Kisszalók, amelyet ma az egyik legfontosabb szempontnak tekintünk, olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni. Ebben a cikkben megismerjük történetét, gyakorlati alkalmazásait, a társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ezenkívül elemezzük az üggyel kapcsolatos különböző nézőpontokat és véleményeket, így teljes és objektív jövőképet nyújtunk a Kisszalók-ről. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön a Kisszalók-ről szóló ismeretek és felfedezések útjában!

Ez a szócikk a szlovákiai Malý Slavkov nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Slavkov (egyértelműsítő lap).
Kisszalók (Malý Slavkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1251
PolgármesterLadislav Oravec
Irányítószám060 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség1126 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság652 m
Terület4,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 10″, k. h. 20° 23′ 20″
Kisszalók weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszalók témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszalók (szlovákul: Malý Slavkov, németül: Klein-Schlagendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.

Fekvése

Késmárktól 3 km-re nyugatra, a Szalóki-patak partján, a Poprád mellett fekszik.

Története

A falu a 13. században keletkezett, 1251-ben „Zaloh” néven említik először. 1347-ben „Zlauckfolua”, 1361-ben „Villa Sancti Michaelis”, 1431-ben „Kyszalok”, 1449-ben „Slawkndorff” néven szerepel a korabeli forrásokban. Neve a magyar Szalók személynévből származik. Késmárk városának birtoka volt. 1531-ben határában volt a Késmárk és Lőcse város polgárai között lezajlott ütközet. 1787-ben 38 házában 316 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Szalók, Nagy Szalók. Ez Mezőváros, amaz pedig falu Szepes Várm. Kis Szalóknak földes Ura Kézsmárk Városa, fekszik hozzá nem meszsze, és filiája, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Nagy Szalóknak pedig földes Ura Gr. Csáky Uraság, ez fekszik Felkához 1/4 mértföldnyire. Az előtt bányái is valának; savanyú vize elég tsípős, és jó ízű; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjik, réttyeik hasznosak, fájok elég van.”

1828-ban 59 háza volt 434 lakossal. Lakói főként mezőgazdaságból éltek, később a környék üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Szalók, (Klein Schlagendorf), tót falu, Szepes vmegyében. Késmárkhoz 1/2 órányira, 410 kath. lak. F. u. Késmárk városa.”

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 454, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 774 lakosából 603 szlovák és 168 cigány volt.

2011-ben 949 lakosából 663 szlovák és 246 cigány.

Neves személyek

  • Itt élt Kolár Péter (1947-2017) kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok elnöke, főtitkára.

Nevezetességei

  • A falu feletti dombon áll az 1531-es Késmárkkal vívott csatában elesett 49 lőcsei polgár emlékműve.

További információk

Források

  • Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások Bp. 1975.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 35. o. ISBN 963-05-1490-7 (Abádszalók címszó)
  • Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás Bp. 1982.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 9.)
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot