Mai cikkünkben a Kmetty János lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Kmetty János sok embert érdekelt, mivel jelentős befolyást gyakorolt a társadalom különböző területein. A Kmetty János eredetétől napjainkig vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és ebben a cikkben megvizsgáljuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Részletes és átgondolt elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Kmetty János számos aspektusát és relevanciáját a kortárs világban. Készüljön fel, hogy olyan lenyűgöző dolgokat fedezzen fel, amelyeket nem tudhatott a Kmetty János-ről!
Kmetty János | |
Született | 1889. december 23. Miskolc |
Elhunyt | 1975. november 16. (85 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-28) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kmetty János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kmetty János (Miskolc, 1889. december 23. – Budapest, 1975. november 16.) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes- és kiváló művész, főiskolai tanár. A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége.
A festő 12 éves koráig a család Miskolcon élt, majd Kassára költöztek, Kassán Halász-Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult, utána Ferenczy Károlynál is. Mindhárom mestere Hollósy Simon tanítványa volt.
1911-ben látogatott először Párizsba, ott a Louvre-ban mindent, de főleg a reneszánsz festészetet tanulmányozta. Nagy hatással volt rá Neuillyben a Pellerin-gyűjtemény, benne elsősorban Paul Cezanne 60 képéből álló kiállítása. A kortárs párizsi kubisták, főleg Picasso munkáit tanulmányozta.
Hat hónap múltán Kmetty hazajött Budapestre, s szorgalmasan festett, első munkái a kubizmus hatásait mutatják (Koncert, Első önarcképe), ezért a 20. század elején őt tartották az első magyar kubista festőnek.
Pályakezdése szorosan kötődik a Kassák Lajos által szerkesztett Ma irodalmi és művészeti folyóirathoz, sok barátja volt az aktivisták körében, majd a két világháború közt a KÚT képzőművészeti kör egyes tagjaihoz is barátság fűzte, s természetesen a kecskemétiekhez és a nagybányaiakhoz. Számos alkotó hazai művészre hatással volt Kmetty modern felfogású alkotói munkája, kivált a két világháború közt.
Művészetében a cezanne-i hagyományok folytatója. Életműve egyenletes, a megtalált puritán formanyelv és témakör megbízható alkalmazása és közreadása. Képeinek fő eleme a szerkezet, kubisztikusan tagolt formáit hangsúlyozott kontúrok fogják közre. Kmettynek a kubizmus felé hajló, de mindig racionálisan szerkesztett megoldású munkái igen erőteljes forma összefoglaló készségről tanúskodnak. Mint grafikus is jelentékeny, különösen erőteljesek rézkarcai, amelyek javát albumban is kiadta 1920-ban.
Nyaranként a Kecskeméti művésztelepre, később Nagybányára, majd Szentendrére járt festeni. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványai közül ma már sokan híres művészek. A magyar festészet és festőmesterek egyik jelentős egyénisége.
Tiszteletére Szentendrén múzeumot neveztek el róla, ez a Kmetty Múzeum, amelyben állandó kiállítás keretében Kmetty életműve kapott helyet.