A mai világban a Koós Iván olyan releváns témává vált, amely különböző területeken vitákat és vitákat generál. A politikai szférától a kulturális szféráig a Koós Iván felkeltette a különböző társadalmi szereplők figyelmét, akik ellentmondó véleményt fogalmaztak meg az ügyben. Ebben a helyzetben elengedhetetlen a Koós Iván következményeinek és következményeinek alapos elemzése, valamint a lehetséges megoldások és alternatívák átgondolása. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Koós Iván jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatását, azzal a céllal, hogy ösztönözzük a konstruktív vitát és az eszmecserét.
Az Építőipari és Műszaki Egyetem Rajz Tanszékén tanított 1953-1960 között. 1960-1993 között az Állami Bábszínházban, 1992-től Budapest Bábszínházban dolgozott, mint báb- és díszlettervező. 1994-1995-ben a Budapest Bábszínház igazgatója, 1995-1999 között művészeti vezetője, közben a Képzőművészeti - és a Filmművészeti Főiskolán is oktatott.
Művészete
Alkotói művészetében a kortársakkal együtt a képzőművészet és a zene egységét kereste, naturalisztikus figurák helyett élő emberek tulajdonságaival ruházta fel a bábokat és a tárgyakat. Szívesen és sok bábfigurát készített felnőtt nézőknek szánt darabok számára is, de művészi hitvallásában (ars poetica) a gyermekeknek szánt bábszínházi előadások voltak a legigényesebbek és a legfontosabbak.
Széles skálán mozogva, a hétköznapi bábfiguráktól az abszurdig állította elő bábjait, melyeket új és újabb technikákkal vetett alá az átváltozás művészetének. Számos bábot, bábdíszletet, színházi díszletet, jelmezt tervezett és készített az egyes darabok előadásaihoz. Nemcsak jó bábszínházi előadások, hanem jó bábfilmek is születtek keze alatt, amelyeket bemutatott a Magyar Televízió vagy filmszínházak, mindez kiváló csapatmunkában, főleg az Auróra Bábegyüttes és a bábszínházi képzőművészek, színészek, rendezők összmunkája által.
Kiállításokon is szerepelt bábjaival, jelmezeivel, mintegy népszerűsíteni a bábozást.
Kiállítások (válogatás)">szerkesztés]
Egyéni
1975 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest;
1978 • Kis Galéria, Eger • Gyöngyös • Kis Galéria, Hajdúszoboszló;