Kongó (film)

Kongó (Congo)
1995-ös amerikai–brit film
Rendező	Frank Marshall
Producer	Kathleen Kennedy Sam Mercer
Alapmű	Michael Crichton: Congo
Műfaj	akciófilm sci-fi film szörnyfilm horrorfilm regény alapján készült film kalandfilm
Forgatókönyvíró	John Patrick Shanley
Főszerepben	Dylan Walsh Laura Linney Ernie Hudson
Zene	Jerry Goldsmith
Operatőr	Allen Daviau
Vágó	Anne V. Coates
Díszlettervező	Allen Daviau
Gyártás
Gyártó	The Kennedy/Marshall Company
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Játékidő	104 perc
Költségvetés	50.000.000 $ (becsült)
Forgalmazás
Forgalmazó	Paramount Pictures
Bemutató	1995. június 9. (USA) 1995. június 9. (CAN) 1995. szeptember 28. (HUN)
Korhatár	III. kategória (F/11176/J)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Kongó (eredeti cím: Congo) 1995-ben bemutatott amerikai akciófilm Frank Marshall rendezésében. A forgatókönyv Michael Crichton azonos című regénye alapján készült.

Történet

Egy megalomániás dúsgazdag elküldi a fiát egy veszélyes afrikai küldetésre. Egy rég eltűnt világ titokzatos lelőhelyét keresik, ahol nagy tisztaságú, hatalmas méretű gyémántok találhatók. Ezek a drágakövek egy nagy teljesítményű lézerfegyver működéséhez nélkülözhetetlenek. Egy napon a houstoni kutatócsoport óriási lelőhelyre bukkan, amiről műholdas közvetítés segítségével számolnak be, ám az adás közben a kapcsolat megszakad. A Houstonba érkezett utolsó képkockán pedig egy hatalmas gorilla látszik.

Amikor megszakad a csapattal az összeköttetés, a Kongó-vidékére indul egy mentőexpedíció. A kutatók tagjai: Dr. Karen Ross elektronikai szakértő, aki a vőlegényét keresi, Dr. Peter Elliott, aki főemlőskutató, és az Amy névre hallgató szelíd gorillát akarja természetes környezetébe visszahelyezni. Herkermer Homolka is tagja az expedíciónak, ez a román kalandor megszállottan keresi évtizedek óta Salamon király aranyvárosát.

A zsoldosokkal és helyi kísérőkkel kiegészített csapat tagjai nem is sejtik, mikor útjuk végén behatolnak Zinj ősi szentélyébe, hogy ott az ember a veszélyeztetett faj.

Szereplők

• Dylan Walsh – Dr. Peter Elliot
• Laura Linney – Dr. Karen Ross
• Ernie Hudson – Monroe Kelly
• Tim Curry – Herkermer Homolka
• Grant Heslov – Richard
• Joe Don Baker – R. B. Travis
• Adewale Akinnuoye-Agbaje – Kahega

Eltérések az alapműtől

A film nem tartalmaz több alapvető elemet Michael Crichton regényéből, amely a film alapjául szolgált. Az egyik ilyen, hogy Amy anyját valószínűleg szintén a gyilkos szürke gorillák ölhették meg, mivel hasonló törés volt az ő koponyáján is, mint a Zinj romjainál felfedezett gorillacsontokon.

A film készítésének idején, az 1990-es években játszódik, Crichton regénye azonban 1979-ben indul.

A hieroglifán megfejtett üzenet Itt vagyunk. Figyelünk bennetek több helyen is előfordul a romok között és nemcsak az edzők szavára utalhat, mint azt Elliot a filmben mondja. Az üzenet olyan jelentést is hordozhet, amely a betolakodókat inti óva, ugyanis a területet vérebek őrzik gorillák személyében.

A filmből nem derül ki, de a regényben a szereplők felmérik, hogy a szürke gorillák éjszakai állatok, nappal ritkán támadnak. Ez annak tudható be, hogy Zinj lakói éjszakai őrző-védő feladatra tanították be őket, amikor az emberi őrök képessége korlátozott volt, ám a gorillák a szaglások és a látásuk segítségével továbbra is hatékonyan védelmezték a bányákat. Miután ezek az állatok visszavadultak, éjszakai életmódot kezdtek élni.

A regény cselekménye alapján a szürke gorillák azért lettek a legmegbízhatóbb őrei a bányáknak, mivel őket csak a vérontás és a gyilkolás érdekelte. Őket semmiképp sem lehetett megvesztegetni. Minden, a bánya területére behatoló idegent lemészároltak. Visszavadulásukat követően a bánya lett az otthonuk, amit továbbra is védtek emberektől és állatoktól, valamennyijüket elpusztítva.

További kimaradt részlet, amikor a szereplők ezen gorillafaj kialakulását próbálják megfejteni. A szürke gorillák számos fizikai jellemzője inkább hasonlít a csimpánzokra vagy az emberekre. Testtömegük és méretük is nagyobb a többi gorillához képest. Természetellenes agressziójuk és öldöklési mechanizmusuk szinte már ördögi. Ugyanakkor kőeszközöket, pl. simított kőlapokat használnak, de általában ezeket is áldozataik meggyilkolására (ezzel zúzzák be a koponyájukat). Ezért feltételezik, hogy gorillák és csimpánzok keresztezéséből, de akár gorillák és emberek keresztezéséből jöhettek létre.

Szintén alapvető elem, amely kimaradt a filmből, hogy a Munkenkónál fellelt kékgyémánt, amelytől Homolka gazdagságot remél, csak félvezetőként hasznos, drágakőként viszont teljesen értéktelen lenne. Munrónak viszont sikerül titokban kicsempésznie néhány gyémántot, amit aztán elad az Intel kommunikációs vállalatnak.

Kahega csak a filmben esik áldozatul a szürke gorilláknak, a regényben viszont megmenekül.

Jegyzetek

További információk

• Kongó a PORT.hu-n (magyarul)
• Kongó az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Kongó a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Kongó a Box Office Mojón (angolul)