Korda Vince

Ebben a cikkben a Korda Vince lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a fogalom magában foglalhat, megvizsgáljuk. A Korda Vince eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a történelem során vita, tanulmányozás és elmélkedés tárgya volt. A cikk oldalain a Korda Vince számos aspektusába fogunk beleásni, elemezve annak relevanciáját különböző kontextusokban és életünkre gyakorolt ​​hatását. Kritikus és gondolkodó szemmel megvizsgáljuk, hogy a Korda Vince milyen szerepet játszik modern társadalmunkban, és hogyan fejlődött az idők során. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra a Korda Vince-en keresztül, és fedezze fel mindazt, amit ez a koncepció kínál.

Korda Vince
SzületettKellner Vilmos Vince
1897. július 22.
Túrkeve
Elhunyt1979. január 4. (81 évesen)
London
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaLeila Hyde (1947-?)
Gertrude Musgrove (1979)
GyermekeiMichael Korda
SzüleiKellner Henrik
Weisz Ernesztin
Foglalkozásafestő, díszlettervező
KitüntetéseiOscar-díj a legjobb látványtervezésért, színes (1939)

SablonWikidataSegítség

Korda Vincent (eredeti neve: Kellner Vince) (Túrkeve, 1897. július 22.London, 1979. január 4.) magyar díszlettervező, festő. Korda Sándor és Korda Zoltán testvére. Felesége Gertrude Musgrove színésznő volt.

Élete

Szülei Kellner Henrik gazdatiszt és Weisz Ernesztina voltak. A Korda-testvértrió legfiatalabb tagja ipariskolába járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Festői ambíciókat dédelgetett. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla növendékeként komoly tehetséget árult el, s ennek alapján szép jövőt jósoltak neki. Bécsben, Olaszországban (Firenzében), Nagybányán és Párizsban élt. Egyik leghíresebb vászna a nagy magyar költőt, József Attilát megörökítő portré.

Később a családi hagyományt követve ő is elkötelezte magát a film mellett. Bátyja, az akkor már óriási tekintélynek számító Korda Sándor meghívására költözött Angliába díszlettervezőnek. "Bemelegítésként" Alfred Jung asszisztense volt, azután önállósította magát. 1939-ben - miután többször bizonyította megjelenítő fantáziájának erejét és vizuális ötleteinek eredetiségét, virtuóz technikai tudásáról és közismert igényességéről nem is beszélve - a művészeti igazgató posztját bízták rá a London Filmnél. 1946-1959 között a British Lion Films alkalmazásában tevékenykedett.

Több műfajt és stílust reprezentál mozgalmas látványvilága. Régmúlt korok hangulatát éppoly hitelességgel tudta megteremteni a vásznon, mint a modern egzotikumot, a kalandok atmoszféráját, a társasági drámák és a vígjátékok levegőjét. Számos díszlete megelevenedett festmény.

Filmjei

Művei

  • Női akttanulmányok (1921)
  • Két akt (1923)
  • Műteremsarok háncsfonatú székkel (1925)
  • Kancsós csendélet (1926)
  • Cigarettázó férfi (1930)

Díjai

  • Oscar-díj a legjobb díszlettervezőnek (1941) A bagdadi tolvaj

Külső hivatkozások

Jegyzetek