Ebben a cikkben a Korea Train eXpress-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk megvizsgálni, és megvizsgáljuk annak fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. Ennek mentén elemezzük a kortárs társadalomra gyakorolt hatását és hatását, valamint időbeli alakulását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Korea Train eXpress körül létező különböző nézőpontokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes látásmódot kínáljunk a témában. A kezdetektől a jelenlegi állapotáig ez a cikk több oldalról közelíti meg a Korea Train eXpress-et, átfogó és gazdagító megértést biztosítva az olvasó számára. Kétségtelen, hogy ez egy lenyűgöző téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni.
Korea Train eXpress | |
Adatok | |
Ország | Dél-Korea |
Helyszín | Dél-Korea |
Átadás | 2004 |
Megszűnés éve | nincs |
Hálózat hossza | 875 km |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Maximális sebesség | 305 km/h |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Korail |
A Wikimédia Commons tartalmaz Korea Train eXpress témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Korea Train eXpress vagy rövidítve a KTX, nagysebességű vasúthálózat Dél-Koreában. Jelenleg három vonalból áll, (Kjongbu KTX, Honam KTX, Szuszo ( ) nagysebességű vasútvonal), a többi szakasz, illetve további vonalak kiépítése folyamatos.
A legelső vonatok legnagyobbrészt a francia TGV Réseau alapján készültek. Maximális sebességük 350 km/h, de csak 300 km/h-val közlekednek. A járatokat a Korail üzemelteti. A vasút 2004. április 1-jén nyílt meg az utazóközönség számára, hossza jelenleg 877 km.
2016. december 9-én adták át a Szuszo ( ) nagysebességű vasútvonalat, mely a Kjongbu nagysebességű vasútvonal alternatívája, a Szuszo ( )–Puszan ( ) útvonalat 2 óra 9 perc alatt teszi meg.
A koreai nagysebességű vasút eredetileg a Szöul és Puszan közötti forgalmi túlterheltséget volt hivatott enyhíteni. 1982-re a két város közötti térségbe tömörült Dél-Korea lakosságának csaknem 66%-a és összpontosult az országos teherforgalom 70%-a és személyforgalom 66%-a. Két tanulmány a városok közötti autópálya és vasút túlterheltségét egy új nagysebességű vasútvonal építésével javasolta megoldani: erre a következtetésre jutott egy 1972–1974 között készült tanulmány, amelyet a francia SNCF és a japán Japan Railway Technical Service szakemberei dolgoztak ki, és egy 1978–1981 között készült tanulmány, amelyet a koreai KAIST egyetem adott ki a régió teherforgalmára összpontosítva. A koreai kormány a tanulmányok javaslatát figyelembe vége foglalta bele a nagysebességű vasút tervét a Szöul és Tedzson közötti kezdeti szakaszon az 1982–1986-os ötéves tervbe.
Az 1983–1984-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány 90 különféle nyomvonalat vizsgált meg, amely legalább 7 és legfeljebb 11 állomást kötött volna össze. A végleges nyomvonalat 1991-ben határozták meg, a projekt költségét 5,8 billió dél-koreai vonra becsülték, ebből 4,6 billió von az infrastruktúra és 1,2 billió a gördülőállomány becsült ára volt. Az építkezés végül 1992. június 30-án kezdődött.