Koszorány
Ebben a cikkben a Koszorány-et vizsgáljuk meg, egy olyan témát, amely szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Koszorány egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vita és elemzés tárgyát képezi. A történelem során a Koszorány döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, cselekszünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Koszorány különböző perspektíváit, kiemelve annak legrelevánsabb és legvitatottabb aspektusait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogyan fejlődött a Koszorány az idők során, és mi a jelentősége ma. Készüljön fel, hogy belépjen a Koszorány lenyűgöző világába!
Koszorány (1899-ig Koczuricz, szlovákul: Kocurice) Pöstyén városrésze Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Pöstyéni járásában.
Fekvése
Pöstyén központjától 4 km-re nyugatra, 159 m magasságban, a Dudvág bal partján fekszik.
Története
1113-ban "Kozuran" néven említik először.
Vályi András így ír a településről: "Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Viszelének szomszédságában, mellynek filiája, földgyének egy része soványos, mellyet Oleszka, és Dudvag vizei néha el öntenek, legelője szoross, piatzozása közel Újhelyben." Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fényes Elek szerint "Koczuricz, Nyitra m. tót falu, Pöstyénhez 3/4 órányira; 81 kath., 6 zsidó lak. Termékeny föld és rét; vizimalom. F. u. többen. Ut. post. Galgócz." Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Koczuricz, kis tót község, Pöstyéntől délnyugatra, a Dudvág balpartján, 140 r. kath. vallásu lakossal. Postája Rakovicz, táviró- és vasúti állomása Pöstyén. Már a XII. századból van említés e községről „Kosurán” név alatt. Földesurai az Ocskayak voltak. Jelenleg ugyane családnak és báró Springernek van itt nagyobb birtoka."
1910-ben 206, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.
Nevezetességei
- Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1997-ben épült.
- Szentháromság kápolnája 1958-ban épült.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
|
Ez a szlovákiai Nagyszombati kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |