Kozina Sándor
A mai világban a Kozina Sándor még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A Kozina Sándor-et sok éven át tanulmányozzák, elemzik és elmélkedik különböző területekről származó szakértők és tudósok. Jelentősége túlmutat a határokon, nemzedékeken és tudományterületeken, és egyetemes érdeklődés témává vált. A történelem során a Kozina Sándor felkeltette az emberiség kíváncsiságát és érdeklődését, hatása pedig vitára és elmélkedésre adott okot különböző kontextusokban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kozina Sándor jelentőségét és hatását a mai társadalomban, valamint a múltbeli relevanciáját és a jövőbeni lehetséges hatását.
| Kozina Sándor | |
 | |
| Önarckép (1832) | |
| Született | 1808. március 13. Felsőság |
| Meghalt | 1873. szeptember 6. (65 évesen) Felsőpulya |
| Nemzetisége | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kozina Sándor témájú médiaállományokat. | |
Felsőpulai Kozina Sándor (Felsőság, 1808. március 13. – Felsőpulya, 1873. szeptember 6.) festő.
Életpályája
Miután bölcsészetet tanult, Pesten, Bécsben (1826), Párizsban és Olaszországban (1829–1934) végzett festészeti tanulmányokat. Arcképfestőként az 1830-as évek közepe táján vált ismertté Pest. Sokat tartózkodott külföldön, így Oroszországban, Párizsban és Londonban (1851). 1849 után Sopron vármegyében, Felsőpulyán telepedett le 1844–1849 között. 1857-ben tért véglegesen haza.
Munkássága
Finom hangú miniatűr arcképeket alkotott, főleg felső-magyarországi polgárok és nemesek megrendelésére. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található.
Művei
- Önarckép (1832)
- Barabás, Burghardt és Kozina Velencében (Önarckép baráti társaságban) (1834)
- Fejérváry Gábor (1937)
- Pulszky Ferenc (1937)
- Szemere Bertalanné portréja (1844)
- Három gyermek portréja (A Pejacsevics gyerekek) (1848)
- Szemere Bertalan képmása/Szemere Bertalan párizsi emigrációjában (1851)
- Újházy László
- Luisa Golitsyna
Jegyzetek
Források
- Kieselbach.hu
- Artportal.hu
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Bayer J.: Felsőpulai Kozina Sándor (Művészet, 1907)
- Csatkai E.: Kozina Sándor elfelejtett magyar biedermeier festő (1808–1873) (Művészettörténeti Értesítő, 1970)
- Szabó J.: A XIX. század festészete Magyarországon (Budapest, 1985)
- Szabó J.: A mitikus és a történeti táj (Budapest, 2000)
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- Magyar művészeti kislexikon. Főszerkesztő: Körber Ágnes. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002.
- Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona (Nyíregyháza, 1997)
- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. ISBN 963-9257-04-4
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
