A mai világban a Krav maga egyre fontosabbá vált. Legyen szó a politika, a technológia, a kultúra vagy bármi más területén, a Krav maga állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A globalizáció előrehaladtával és a társadalmak összekapcsolódásával a Krav maga jelentősen befolyásolta az emberek egymáshoz való viszonyát és az őket körülvevő világ felfogását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Krav maga hatását a társadalom különböző aspektusaira, elemezve annak mai hatását és következményeit.
fehér | ||
sárga | ||
narancs | ||
zöld | ||
kék | ||
barna | ||
fekete | ||
A krav maga (héberül: קרב מגע „közelharc”) egy gyakorlati tapasztalatokra épített taktikai és önvédelmi rendszer.
Elsődleges célja, hogy felkészítse az embert az erőszakos helyzetek felismerésére és azok nagyon gyors, megfelelő kezelésére. A krav maga a több ellenfél elleni küzdelemre, késes, botos, lő- és más fegyveres támadások elleni védekezésre, valamint a pusztakezes harcra készíti fel a tanulókat.
Nincsenek benne a tradicionális stílusokra jellemző, szigorúan kötött mozgásformák és formagyakorlatok. A tanulónak nem egy hierarchikus rendszerben kell egyre magasabb fokozatot elérni, hanem egy gondolkodásra serkentő fizikai és mentális tréningen vesz részt, ahol ő van a középpontban, ahol minden róla szól.
A budapesti születésű Lichtenfeld Imre (héberül: Imi Sde-Or), a krav maga létrehozója, húsz éven keresztül a testnevelés és a közelharc-oktatás főnöke volt az Izraeli Védelmi Erőknél. Célja egy olyan univerzális rendszer létrehozása volt a fegyveres erők számára, amely kortól, nemtől és testalkattól függetlenül rövid idő alatt bárki által elsajátítható. Nyugdíjba vonulása után a civil szférában is elkezdte a krav maga tanítását.
A krav magát Hollywood is felfedezte, Jennifer Lopez és Angelina Jolie (Tomb Raider (sorozat)) is tanulta. Rob Cohen rendező kérésére Brendan Fraser is tanulmányozta ezt az önvédelmi rendszert, hogy az A múmia: A Sárkánycsászár sírja című filmben a Jet Li elleni közelharcjelenetek még látványosabbak legyenek.