A mai világban a Kücsük-kajnardzsi béke egyre aktuálisabb téma. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos vagy kulturális szféráról, a Kücsük-kajnardzsi béke az élet minden területéről felkeltette az emberek figyelmét. Hatása jelentősen érezhető a mindennapi élet különböző területein, vitát, elmélkedést és cselekvést generálva. Ebben a cikkben a Kücsük-kajnardzsi béke-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak következményeit, eredetét, fejlődését és jövőbeli perspektíváit. Kétségtelen, hogy a Kücsük-kajnardzsi béke fordulópontot jelentett társadalmunkban, és hatókörének megértése elengedhetetlen a jelenlegi kontextus és a lehetséges követendő trendek megértéséhez.
Kücsük-kajnardzsi béke | |
Aláírás dátuma | 1774. július 21. |
Nyelvek | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kücsük-kajnardzsi béke témájú médiaállományokat. |
A kücsük-kajnardzsi béke az 1768–1774 közti orosz–török háborút lezáró békekötés, amelyet 1774. július 21-én Kücsük-Kajnardzsiban (ma Kajnardzsa , Bulgária) kötött a két hadviselő fél, az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom.
A béke értelmében az Oszmán Birodalom kénytelen volt elismerni az addig fennhatósága alatt tartott Krími Tatár Kánság függetlenségét, valamint az Orosz Birodalom védnökségét Moldova és Havasalföld felett. Az oroszok kijáratot kaptak a Fekete-tengerre, hozzájuk került a Kercs-félsziget, valamint a Dnyeper és Déli-Bug folyók közti terület.
A béke továbbá lehetővé tette az Oszmán Birodalom keresztény alattvalóinak, hogy orosz zászló alatt hajózzanak – ezt a görögök ki is használták nagy kereskedelmi flotta létesítésére. Félreértésekre adott okot az ortodox keresztények kérdése, mivel a cári Oroszország úgy értelmezte, hogy joga van e felekezet híveinek védelmére az Oszmán Birodalmon belül is.